Törvények




старонка7/7
Дата канвертавання24.04.2016
Памер215.02 Kb.
1   2   3   4   5   6   7

1. A "bűntettekről és büntetésekről " szóló 1843-as tervezet
A büntetőjog megreformálásának folyamatát Deák Ferencnek a botbüntetés elleni feszólalása indította meg az 1832-36-os ogy.-en, de csak annak korlátok közé szorítását tudták elérni.
1/A Az 1843-as tervezet létrejötte és kudarca
1840:5. tc.:a "büntető és javító rsz." megújításának munkálataira egy 45 tagú választmányt küldött ki a főrendi és az alsó tábla tagjai közül.A választmány egy teljesen új javaslatot készített, melynek során az 1795-ös javaslat mellett a Code Pénalra és a bádeni tervezetre, vmint az eu.-i büntetőjogi irodalom jelentősebb darabjaira támaszkodtak.A tervezetet az 1843-44. évi ogy.-en az alsó tábla elfogadta, a felső tábla azonban foly. változtatási igényekkel lépett fel, míg végül elúszott a javaslat törvénybefoglalásának lehetősége is. A tervezet nem került elő az 1847-48-as ogy.-en sem (egyéb sürgetőbb fel.-ok miatt).
1/B A "legeredetibb " törvényhozási kísérlet
A tervezet felépítése: 1. rész:"Általános rendelkezések"

- a személyi hatála kapcsán rögzítette a formális jogegyenlőség elvét

- deklarálta a "nullum crimen sine lege" elvét: bármely cselekvés csak annyiban tekintethetik büntettnek és vonattathatik büntetés alá, amennyiben az ellen büntetést rendel a jelen tv.

- "nulla poena sine lege" elve: a büntetéseknek csak azok a nemei alkalmazhatóak , amelyeket a tv. felsorol (életfogytig tartó rabság, határozott ideig tartó rabság, fogság, közhivatal elvesztése, pénzbüntetés, bírói megdorgálás). Eltörölte a halál, a testi és a megszégyenítő büntetéseket.

Itt jelölték meg a bűnösségi alakzatokat is (kísérlet, előkészület bűnszerzők,) és a büntethetőséget kizáró okokat, az enyhítő körülményeket, a visszaesés, az elévülés és a kegyelmezés szabályait.

2. rész: "Külön rendeletek a bűntettek egyes nemeiről s azok büntetéséről"

- az élet, testi épség, szem.-es szabadság, nemi erkölcs, házasság, és család elleni bűntettek; igazságszolg. elleni bűntettek; az emberi méltóság elleni bűntettek a hatalom gyakorlása során elkövetett visszaélések

- a vagyon, a közhitel és a közrend elleni bűncselekmények

- pol.-i bűncselekmények, a hivatali szervek elleni, vmint az istentisztelet és a vallás szabad gyakorlása elleni bűncselekmények

A tervezet felszámolta a köz- és magándeliktumok közti különböztetést, a korábbi súlyos büntetéseket pedig jelentősen mérsékelte (pl. istenkáromlás, házasságtörés, fajtalankodás). Továbbra is egy felső határt állapított meg, melyet a bíró döntése szerin mérsékelhetett. Már differenciált bűntett és kihágás között.A kihágások olyan kisebb súlyú deliktumok, melyeket csak fogsággal, pénzbüntetéssel v. bírói megdorgálással büntetnek.

Ez az 1843-as kódextervezet a XIX. sz.-i tv.-szerkesztési munkálatok egyik Eu.-szerte is nagy elismerést szerzett produktuma volt.

2. Az 1848-49-es tv.-ek
Ezen időszakban átfogó reformra nem került sor, csupán néhány fontos büntetőjogszabály született.

1848.:3. tc.:a miniszterek büntetőjogi felelősségét állapította meg

148:18. tc.: sajtótv. , amely a sajtóvétségről rendelkezett (max. 6 év fogság és max. 3000 Ft büntetés: aki a felség személye v. az örökösödés ellen kikel, 4 év vmint 2000 ft bírság:egyéb az uralkodóház v. a fennálló rend elleni lázítások).Közbéke és közcsend megzavarása, a hatóságok és magánszemélyek rágalmazása.

1849:1. tc.:vésztv. (rögtönítélő hadi és polgári vegyes bíróságok, halálbüntetéssel súlytandó állam elleni bűncselekmények ( fegyveres felkelés, kémkedés, ellenszegülés stb.)



A büntetőjogi kodifikáció
A szabadságharc bukása után felállított császári bíróságok az 1803-as osztrák büntetőtv.-t, 1852 szeptemberétől az új osztrák büntetőkódexet használták Mo.-on.Hatályát az ITSZ szüntette meg, mely az 1843-as tervezet helyett a régi magyar jogszabályokat rendelte alkalmazni, annyi változtatással, hogy eltörölte a rendi eltéréseket, megtiltotta a testi büntetések kirovását.Tág teret kaptak a bíróságok jogértelmezésükhöz. 1865-től jelentős hatása volt Pauler Tivadar pesti egyetemi tanár Büntetőjogtanának (ebben már ötvöződött a régi jog az osztrák btk.-val és az 1843-as tervezet rendelkezései a német jogi iskolák megoldásaival).

Az egységes büntetőkódex kiadására irányuló munkálatok a kiegyezést követően kezdődtek meg.


1. A büntetőtv. létrejötte
Az igaszságügyminiszter már 1867. 04. 29-én egy tv.-előkészítő bizottságot hívott össze, mrlynek büntetőjogi albizottsága az 1843-as tervezet átdolgozására tett javaslatot.A tervezet 1869. 11. hóra elkészült, azonban ez nem került vitára és végleg mellőzték.

1871-ben Csemegi Károly volt ügyvéd kapott megbízást.Ő az egész eu.-i irodalom, vmint a korabeli kódexek és javaslatok felhasználásával 1873.11. hóra szerkesztette meg 1. javaslatát, melyet 1875-re többször is átdolgozott .Ezt a képviselőház 1878-ban fogadta el, melyet még az évben a kir. is szentesített.A büntető tv.-könyv a kihágási büntetőtv.-nyel 1880.09.01-én lépett hatályba.


2. A magyar büntető törvénykönyvről szóló 1878:5. tc. / Csemegi-kódex/
Két fő fejezete: általános és különös rész
Bűntettek:azok a szándékosan megvalósított deliktumok, amelyekre a tv. és ez alapján a bíróság halál v. fegyház, börtön v. 5 évet meghaladó államfogház büntetést rendelt.

Vétség:azok a közapes súlyú akár szándékosan, akár gondatlanul megvalósított bűncselekmények, amelyekre a tv. és ez alapján a bíróság fogház, v. 5 évnél rövidebb időtartamú államfogház, ill. pénzbüntetést állapított meg.

Kihágás: azok a csekélyebb sérelmek, amelyeket a btk.-n kívül más tv., ill. rendelet annak nevezett, és elzárással v. 300 Ft-ot meg nem haladó pénzbírsággal rendelt büntetni.

Fenti minősítés a bíró által kiszabott büntetéstől függött.A bíró át is miősíthetett pl. kísérletnél, bűnsegélynél, enyhítő körülmények esetén.

3fajta fő büntetést vezettek be:
1. Halálbüntetés -felségsértés körébe sorolt súlyos deliktumok ( pl. kir. meggyilkolása v. annak kísérlete), szándékos emberőlés. Nem kizárólagos , életfogytig tartó v. 15 évi fegyházra mérsékelhető, v. az állmafő kegyelmet is adhatott.

2. A szabadságvesztésnek 4 fajtáját kül. meg:


a) fegyház:életfogytig tartó v. határozott 2-15 évig terjedt. Ennek 1/3-át (de max. 1 évet) magánelzárás alatt. Ezt követően éjjeli magánelzárás alatt.

b) börtön: mindig hat. tartamú,6 hónaptól 10 évig terjedő büntetés volt (kivéve amikor az elítélt hajlott kora v. testi gyengesége miatt a fegyházbünt. túl súlyos lett volna , ahelyett 15 évi börtönbüntetést is kiszabhattak). Ha ezalatt újabb deliktumot követett el a büntetés max. 20 évre meghosszabbodhatott. A magánelzárás hasonló a fegyházhoz, utána azonban nem kényszermunkára köt., hanem viszonyainak megfelelő munkavégzésre.

c) fogház:kizárólag vétségi büntetés volt, és 1 naptól 5 évig terjedt, amit csak bűnhalmazat esetén lehetett max. 1 évvel felemelni.A magánelzárás hasonló a fegyházhoz, de csak 1 évnél hosszabb idejű bünt.-nél alk.

d) államfogház: különösen kedvezményezett szabadságvesztésbüntetés, amely lényegében csak szabadságelvonásból állt, mivel nem járt munkakötelezettséggel.Csak pol.-i v. társadalmilag menthető cselekmények, hűtlenség, lázadás, sajtó útján való izgatás, titoksértés, párbaj esetén volt helye. Mértéke: 1 naptól 15 évig terjedt. Ha ezalatt újabb deliktumot követett el a büntetés max. 20 évre meghosszabbodhatott.

Mindegyiknél lehetőség volt a feltételes szabadságra bocsátásnak, a jó magatartásra tekintettel (fegyencnél 364 letöltése, v. életfogytignál 15 év után, más büntetéseknél 1 év után).
3. Pénzbüntetés: csak vétségekre (1-4000 Ft), ill. kihágásokra, v. mellékbüntetésként bűntettekre. Részletekben is le lehetett róni, de hagyatékból csak akkor, ha az elítélt életében jogerőre emelkedett. Ha nem volt behajtható: szabadságvesztésre kellett átváltoztatni.
Más mellékbüntetések voltak még: hivatalvesztés, polgári jogok gyakorlásának felfüggesztése, a bűncsel.-hez használt eszköz elkobzása, nem magyar áp. kitiltása az orsz.-ból ( hat. időre v. örökre).
A kódex rögzítette a területi és szem.-i hatályt, a kísérlet, a részesség és a bűnhalmazat ismérveit.Kitért a szándékosságra és gondatlanságra: bűntett csak szándékosan elkövetett cslekmény lehet. A beszámítást kizáró és enyhítő körülmények is az ált. részben.
A kódex különös része: nem követi a klasszikus hármas felosztást (egyén, társadalom és állam elleni bűncsel.-ek), hanem:

- állam elleni

- társadalmi rend elleni

- az egyesek személyi és vagyoni viszonyai sérelmére megvalósított deliktumok

- közveszélyű, vmint a társadalom békéjét és nyugalmát zavaró csel.-ek

- állam elleni bűncsel.-ek ismét


Kritikája: a mellékbüntetések rendezetlensége, vmint a fistalkorúakra érvényesítendő különös szabályok mellőzése, a magyar hagyományokat nem folytatta, német mintákon építkezett.

3. Az 1879:40. tc., a kihágási büntetőtörvény
Ezt is Csemegi Károly szerkesztette.Ált. és különös részből állt.

Ált. rész: a tv. területi és szem.-i hat.-a, kihágási csel.-ek fogalma és büntetései

Kül. rész: 10-féle kihágási nem

Elzárás és pénzbüntetés volt a főbüntetésük melyet elzárásra lehetett átváltoztatni, és fogházban kellett végrehajtani. Az elítélt nem vált büntetett előéletűvé. Megállapítása a járásbíróságok és közig. hatóságok hatáskörébe tartozott.


31. tétel : A modern igazságszolgáltatási szervezet

Az úriszék kivételével ( amit az 1848:9. tc. számolt fel) a régi bírósági szervezet 1849 nyaráig, a kir.-i kúria a magyar kormány által történt feloszlatásáig állt fenn.Mo. igazságszolgáltatási szervezetének átszervezése az 1849-ben kelt császári elhatározás alapján indult meg a birodalmi integráció megvalósításának részeként.

A magyar korona országai kerületi főtörvényszékeket szerveztek, ahonnan a legfőbb ítélő- és semmisítőszékhez ( a hétszem.-es táblának felelt meg) lehetett fellebbezni.

A főtörvényszékek alatt megyénként a megyei, a kerületi és a városi törvényszékek megszüntetésével törvényszékek, Erdélyben kerületi törvényszékek kerültek felállításra.A főtörvényszék székhelyén működők pol.-i és fegyelmi ügyekben az egész főtörvényszék területére kiterjedő hatskörrel rendelkeztek.

Legalsó fokon: járásbíróságok ( vot alispáni és szolgabírói szék). Eredetileg két típusuk volt:

- a rendes elsőfokú büntetőbíróságként működő I. osztályú járásbíróság

- polgári és kisebb kihágási ügyekben hatáskörrel rendelkező, egyes bíróból álló II. osztályú járásbíróság

1854-től a II. osztályú járásbíróságokat beolvasztották a a járási közig. hivatalokba, amelyek mint vegyes "szolgabírói hivatalok" működtek (kiseb ügyekben bíráskodási hatáskörrel).

A rendes bírósági szervezeten kívül Pesten egy önálló kereskedelmi tv.-széket, vmint az 1853-i pátens rendezésére úrbéri bíróságokat is szerveztek ( ezek is 3 szinten szerveződtek).
1850-től a területi beosztás szerint a bécsi IM irányítása alatt új típusú ügyészségek is felállításra kerültek (főállamügyész-államügyészek-ügyészi helyettesek).

Ezt a rz.-t az ITSZ szüntette meg, és visszaállította az 1848. előtti bíróságokat (kivéve az úrbérit) de ezek már nem voltak alkalmasak, ezért 1868-tól megkezdődött a bírósági szervezet modernizációja.



1. A modern bírósági szervezet kiépülése
A felsőbíróságok rendi szervezetének felszámolásával és a bírói függetlenségről szóló 1869:4. tc.-kel vette kezdetét.Ebben már előírták a közig. és a bíráskodás elkülönítését, továbá, hogy az ítélkezés a kir. nevében történik, ő nevezi ki a bírákat, akiket az állampénztár fizet.Képesítési előírások is voltak benne (jogi végzettség és 3 évi gyakorlat és bírói vizsga letétele).Leírta a bírói hivatal kellékeit, az összeférhetetlenségi okokat (nem lehetett képviselő, ügyvéd, társaságban funkcionárius, nem viselhetett más hivatalt, nem űzhetett ipart, nem lehetett párt tagja nem fogadhatott el adományt).

A bíró csak a tv. és a tv. erejű szokás szerint tartozott ítélni, és a rendeletek törvényessége felett maga döntött.Deklarálták elmozdíthatatlanságát és áthelyezhetetlenségét is.


1/A A magyar Királyi Kúria
Az IM 1867.12.31-i hat.-lyal feloszlatta a Kolzsvárott székelő legfőbb tv.-széket.A kir.-i kúrián belül 1868-ig a magyar hétszemélyes tábla erdélyi osztálya néven működött egy szervezet.

A polgári tv.-kezési rendtartásról szóló 1868:54. tc. pedig kimondta, hogy a legfőbb bírói hatóságot magyar királyi curia néven a legfőbb tv.-szék gyakorolja Pesten.Ezenbelül két osztály lett:1.semmisségi esetekben mint semmisítőszék 2. az érdemleges kérdésekben mint harmadfolyamodási tv.-szék.

A kir.-i kúria végleges szervezetét 1881-ben nyerte el, amikor megszüntette a semmisítőszéket, és ezzel egységes legfőbb ítélőszék jött létre.
1/B A királyi ítélőtáblák
1869-ben a két ítélőtábla is megújult.1870-től a pesti tábla ügyforgalma jelentősen megnőtt, ezért elengedhetetlenné vált a decentralizálás. Az 1890:25. tc. a meglévő bp.-i és marosvásárhelyi mellé Debrecenben, Győrben, Kassán, Nagyváradon, Pécsen, Pozsonyban, Szegeden és Temesváron állított fel újab ítélőtáblákat, melyek 1891-től működtek.

I. fokon eljártak: az alsób bíróságok és ügyészségek fegyelmi ügyeibena bűnügyi főtárgyaláson a tárgyalóteremben elkövetett bűnügyekben.

II. fokon eljárt:a tv.-széktől fellebbezett ügyekben ( 5 bíróból álló tanácsban )

III. fokon: a járásbírósági ügyek felülvizsgálati bíróságalént (3-tagú tanácsban)


1/C Királyi törvényszékek és esküdtbíróságok
A kir. tv.-székek az 1871:31. tc-kel kerültek felállításra.A korábbi elsőfolyamosású társasbíróságok vmint az úrbéri és váltótv.-székek megszüntetésével minden megyeszékhelyen, de sok más városban is létesítettek.

Ők jártak el azokban a polg.-i peres és nem peres ügyekben, amelyek nem tartoztak más bírósígok hatáskörébe, és mint cébíróságok is működtek (cégbejegyzés, csődeljárás lefolytatása).


Élén az elnök állt, de nagyobb helyeken volt alelnök is, és 3-tagú tanácsban üléseztek.1897. után rendszeres esküdtszéket is szerveztek, melyek az I. vh-ig foly-an működtek.Az esküdtszékek évente 2-4 alkalommal működö bíróságok voltak, melynek tagjait az esküdtképes személyek lajstromából sorshúzással választotak.Nem voltak állandó bíróságok.A megújított esküdtszék 3-tagú bírói tanácsból és 12-tagú esküdtből álló vegyes bíróság volt. Esküdt lehetett: a 26. évét betöltött magyarul tudó férfi, aki legalább 20 Ft egyenesadót fizetett és tudott írni-olvasni v. középiskolát v. felsőbb szakiskolát végzett. Nem lehetett esküdt: miniszter, főispán, bíró, ügyész, fegyvereserők tagja.
1/D Királyi járásbíróságok
1871-ben hozták létre, a korábbi egyesbírók hatásköreit vették át.Élén a járásbíró állt, de lehetett mellette aljárásbíró is.
2. A királyi ügyészségek
A bíróságokkal együtt az 1871:33. tc.-kel kerültek megszervezésre a közvád képviseletének ellátására.Az ügyészeket a kir. nevezte ki, és a kincstártól kapták fizetésüket. Az IM felügyelete alatt működek aki megbízásukat is megvonhatta.Élén a kir.-i ügyész állt, mellette alügyészek.A kir.-i Kúria mellett 186-tól koronaügyész működött (jogegységi javaslatokat is tett).
32. tétel: A polgári eljárás modernizálódása

Az 1852-es IM rendelettel Mo.-on nem történtek forradalmi változások. Az írásbeli per a korábbi rend szerint folytatott perekhez hasonlított, de a szóbeli per gyorsabb és egyszerűbb volt (kifogások és azonnali szóbeli válaszok ).

Az új perrendtartás legnagyobb érdeme a perorvoslati rsz. egyszerűsítése volt.

Az ITSZ 3-féle processzust határozott meg: a sommáspert,a rendes szóbeli pert, vmint a rendes írásbeli pert. A szóbeli per 1. tárgyalásán a felek kérhették az áttérést a rendes írásbeli perre.

A kiegyezést követően sürgősséggel új perrendtartást állítottak össze, amit az ogy. 1868-ban elfogadott.
1. Az "átmeneti kódex"
Az 1868:54. tc. sem hozott gyökeres változtatásokat a polgári peres elárásban.Jelentősége az volt hogy felszámolta az ekörüli bizonytalanságokat, mivel mindent részletesen leszabályozott.
2. Az első reformtörvény - a sommás eljárás új rendje
1893:18. tc.: a modern elvekkel megvalósított tv.A tv. az 50 Ft-ot meg nem haladó vagyoni paerek esetén, a házasságon kívüli nemzésből fakadó vagyoni igénye , készpénz v. ingóság kiadása iránt indított ügyekben adott helyet járásbíróság előtt sommás eljárásnak. Megszüntette a különféle eskük alkalmazását is.

3. A polgári perrendtartásról szóló 1911:1. tc.
3/A A kódex létrejötte
A reform 1880-ban indult meg azzal, hogya képviselőház utasítást adott a kormánynak a szóbeliség, közvetlenség és nyilvánosság elveit megvalósító javaslat elkészítésére.Erre töbtervezet is készült 1885-ben, melyet 1901-ben, 1907-ben és 1910-ben is átdolgoztak, míg 1911-ben az ogy. mindkét háza elfogadta, majd a kir. szentesíette.A polgári perrendtartás 1915. 01.01-én lépett hat.-ba.
3/B A polgári perrendtartás sajátosságai
Modellje a német eljárási kódex 1909-es egyes megoldásai voltak. Megvalósította a felek együttműködésének elvét, úgy korlátozva rendelkezési jogukat, hogy a bírót a per aktív részeséve tette, apervezetést a bíró kezébe adta. Az ő feladata volt minden körülmény figyelembe vétele, és lehetőség szerint a pert megszakítás nélkül kellett befejeznie. A tv. próbálta biztosítani az ált. igazmondást is. Világosan meghatározta a bizonyítási teher szabályaitis, de tág teret adott a hivatalból történő bizonyításnak.

A rv. előírta a bírónak a jogban járatlanok felvilágosítását is, bár a tv.-szék, a kir.-i kúria és az ítélőtábla előtt kötelező volt az ügyvédi képviselet.


33. tétel: A modern büntetőeljárás

Az 1843-as, ill. 1844-es javaslat után az ITSZ a régi jog rsz.-én eszközölt módosításaival indlt meg a büntetőelj. modernizációja, ami az 182-es ideiglenes bűnvádi elj.- szabályzattal már vádrendszerűvé alakult át.



1. Az 1843/44-es büntetőeljárási tervezet
Mindazon bűntettek, amelyekre az anyagi jog büntetést rendel ezen tv.-könyvben megállapított eljárás alá tartozik, más módon senki nem háborgatható.

Az egyes eljárási funkciók határozottan szétválnak: vizsgálóbírók végzik a vizsgálatot, a közvádló emel vádat, és a vádat is csak ő képviselheti, perbefogó szék helyez vád alá, a bűnösség megállapítása az esküdtszék, a büntetés kiszabása az esküdtbíróság fel.-a.A védő alkalmazását már a vád alá helyezés stádiumában megengedték, és azt hivatalból is rendeltek ki. A tervezet a terhelt jogait maximálisan védte:iratokba betekinthetett, ártatlanságát vélelmezték, csak indokolt esetben volt szabad elzárva tartani, de ezalatt is csak részben korlátozhatóak jogai, a vádat közölni kellett, és mindent rözítsenek jkv.-ben. Tilos volt a vádlottat ígéretekkel v. erőszakkal vallomásra bírni.

A főtárgyalás tekintetében érvényesült a szóbeliség, nyilvánosság és közvetlenség elve.

2. Változások a büntetőeljárásban - a sárga könyv
Az 1854-ben oktrojált 1853-as új osztrák büntető perrendtartás, de az ITSZ is az egykori rendes büntetőper nagy részét érintetlenül hagyta, csupán a főtárgyalást tette szóbelivé.

Az IM 1872-ben rendelettel küldte meg a Csemegi k. által összeállított tervezetet minden tv.-szék elnökének, hogy azt alkalmazzák. Ez nevezték "Sárga könyvnek", ami egy ideiglenes eljárási szabályzat volt.Ez a tervezet a gyakorlatban csiszolódott tovább.


3. A bűnvádi perrendtartásról szóló 1896:33. tc.
A Btk. életbelépésével és amiatt is , hogy az ország kül. részein eltérően folytak a büntetőperek , már nem lehetett tovább halogatni a az egységes rend tv.-be foglalását.
3/A Javaslatokon át a kódexig
Csemegi K. kapott megbízást az IM-től.A "Magyar bűnvádi eljárás a törvényszékek előtt" c. javaslata 1882-ben készült el.A tervezet a vádelven, és a kötelező vizsgálat, ill. a vád alá helyezés alapelvein építkezett.Javaslatát az átdolgozást követően sem fogadták el, helyette másokat bíztak meg a feladattal.

A végső tervezetet Schedius L. kúriai bíró és Battlay I. kassai főügyész szövegezte, mely 1894-re nyerte el végső formáját, majd módosítások után az ogy. 1896-ban fogadta el és még azévben a kir. is szentesítette. 190.01.01-én lépett hat.-ba.


3/B A bűnvádi perrendtartás sajátosságai
Az egyes eljárási funkciók a bíró, az ügyész a terhelt és védője között oszlottak meg, úgy hogy a per vezetője a bíró volt.Az ügyész nem ügyfél volt, hanem az igazság kiderítése érdekében eljáró közhatóság volt, ezért a terheltet védő tényeket is fel kellett tárnia.A terhelt pedig egyben bizonyítási eszköz is volt, ezért jogai s voltak:a gynúról, a vádról , a bizonyítékokról tudomást szerezhetett,nyilatkozhatott, indítványozhatott és joga volt, hogy kitanítsák. Jogosítványai azonban az eljárás különböző fázisaiban változtak ( pl. kifogást tehetett, a tárgyalást félbeszakítathatta, perbeszédet tarthatott stb.).

A terhelt megfoszthatta magát a védelem eszközeitől, de nem mondhatott le a védelem jogáról.Beismerő vallomása ömagában nem bír bizonyító erővel, csak egyéb bizonyítékokkal.

A Bp. intézkedéseivel a személyes védelem jogát ismerte el.Emellett azonban a formális v. alaki védelemhez való jogát is deklarálta (kiendelt védő).

Tilos volt mindenfajta kényszer vele szemben, és külön őrizet illette meg.A zártatlanság vélelme érvényesült, bár ezt nem írta le a tv.

A büntetőelj. alaptípusa a tv.-szék előtti elj. volt, amely 4 fő részre oszlott:

1.) előkészítő, nyomozó-vizsgálati szak

2.) közbenső, v. vád alá helyezési elj. (ez el is maradhatott, ha nem volt kifogás, v. csekély súlyú ügyben)

3.) főtárgyalási szakasz



4.) perorvoslati elj.-i szakasz
1   2   3   4   5   6   7


База данных защищена авторским правом ©shkola.of.by 2016
звярнуцца да адміністрацыі

    Галоўная старонка