Törvények




старонка6/7
Дата канвертавання24.04.2016
Памер215.02 Kb.
1   2   3   4   5   6   7

Közbülső vád alá helyezés


Nemes terheltet csak közgyűlési határozattal lehetett vád alá helyezni, de olykor nem nemest is. A közgyűlés a tiszti ügyésztől kért indítványt arra nézve, hogy van –e helye büntetőper lefolytatásának. Nem volt kötve a közgyűlés az ügyészi indítványhoz, eltérő határozatot is hozhatott.

Bíróság előtti eljárás: nem nemes, 3 évi tömlöcnél enyhébb büntetéssel sújtandó bűncselekménye esetén ált. szóban folyt, de közgyűlés írásban is elrendelhette. Szóban a vádló ismertette a vádat és a vizsgálati iratokat. A tanúk vallomásait meghitelesítették, a vádlott vallomást tett, és felsorakoztatta bizonyítékait.

Idézés: megyei tvszéken csak nemes terhelt tekintetében volt helye. Az alispán vagy hivatala szerkesztette meg az ügyész által küldött vádlevél alapján.

Perfelvétel: a pert a vádló vette fel. A vádlevél felolvasása után jegyzőkönyvbe vették. A nem nemest kirendelt ügyész védte. A nemesnek védőügyvédet kellett vallania. Ha a szabadlábon lévő terhelt kitűzött időpontban nem jelent meg bíróság előtt, a bíróság makacssági ítéletet hozott. Oltalmat a királytól lehetett kérni.

Exceptios szakasz: alperes ügyvédje a perbe bocsátkozás előtt perhalasztó kifogásokkal élt.

Allegatios szakasz: alperes perbe bocsátkozván a vádló bizonyítékainak cáfolatával adott érdemi választ, kezdte meg a feleselést.

Terhelt beismerése: kényszertől mentes, önkéntesnek kellett lennie. Bíróság előtt meg kellett ismételni. Önkéntesnek tekintették azt is, ha a terhelt kínvallatás hatására tett vallomást, mert ítélet csak közvetlen bizonyítékok alapján hozható. Nemeseket gyanú alapján nem lehetett kínvallatni. Akkor volt helye a torturának, ha kétségtelen gyanúokok voltak és elítéléshez más bizonyítékok nem álltak rendelkezésre. Kínvallatás fokozatai: 1 hóhérral való fenyegetés, 2, kínzó eszközök bemutatása, 3, csigázó állványra vonás 4, spanyolcsizma végtagok összepréselése, pörkölés stb.

Tanúvallomás: büntetőperben legalább 2 kifogástalan tanú egybehangzó vallomása volt teljes bizonyíték.

Szakértő véleménye: nem kellett megjelennie a bíróságon. Teljes bizonyíték.

A per befejező szakasza: tanácskozó szavazással

Perorvoslatok: számos ítélettel szemben nem volt helye. Írásbeli perben fellebbezés, perújítás.

Fellebbezés: nemes kiváltsága-gyilkosságban marasztaló ítélet megfellebbezése. 1790 után a periratok alapján történ a fellebbezett ügyek tárgyalása a királyi táblán. A vádat a királyi ügyek igazgatója képviselte.

Perújítás: végrehajtás után is használható perorvoslat, de ált. csak gyilkossági ügyekben. Új bizonyítékokat kellett bemutatni.

Végrehajtás: a jogerőre emelkedett, többé már nem fellebbezhető ítélet kihirdetése után azonnal végrehajtandó volt. Testi büntetéseket nyilvánosan hajtották végre. A halálra ítéltet 3 napig siratták siralomházban a végrehajtás előtt. Kegyelmet a 17. Sz-ban nemcsak a király, hanem az ogy, a helytartó, nádor vármegyei, városi tvszék 1655-ig a pallosjoggal bíró földesúr is gyakorolt. 1715től a kegyelmezés joga kizárólag a királyt illeti.

28. tétel: A tradicionális magánjog intézményeinek felszámolása

A magyar magánjog modernizációja az 1832-36, az 1839-40 és az 1843-44. évi országgyűléseken alkotott törvényekkel indult meg.

1836:jobbágyság úrbéri viszonyait rendezték 1840:7 tc.jobbágymegváltás 8. tc.:jobbágyok öröklési rendje 1840: váltó-, kereskedelmi és csődjog 1840:21. tc.:hazai telekkönyvi rendszer alapjai 1844:4. tc.: a bevett felekezetekhez tartozók számára rendi állástól függetlenül lehetőséget adott nemesi javak, szabad földtulajdon szerzésére. Ez a reformfolyamat 1848-ban megszakadt. Az áprilisi törvények lerombolták a fennálló magánjog alapintézményeit. 1848 :9. tc.:eltörölte az úrbériséget, 15. tc.:felszámolta az ősiséget és az adományrendszert. Ezeket a radikális törvényi rendelkezéseket azonban nem követte részletes szabályozás. 1848. szeptemberétől az egymást követő események miatt nem volt mód a magyar polgári tv.-könyv megalkotására. A szabadságharc bukása után pedig a legegyszerűbb, és egyben Mo. beolvasztását elősegítő megoldásnak az osztrák polgári tv.-könyv bevezetése kínálkozott.
1. Az osztrák polgári tv.-könyv bevezetését segítő pátensek
A 48-as tv.-eket követően az osztrák polgári tv.-könyv bevezetéséhez elengedhetetlen volt az úrbéri viszonyok rendezése és az ősiségen nyugvó , valamint az adományozással kacsolatos intézmények kiiktatása.
1/A) Az úrbéri és az úrbéri kárpótlási nyílt parancsok
1853.03.02-én kelt úrbéri nyílt parancs:hatálya kiterjedt Mo.-ra, Horvát-Szlavónországra, a Szerb Vajdaságra, a Temesi Bánságra. Az úrbéri tabellák alapján állapította meg a volt úrbérest megillető birtoktest nagyságát. Felsorolta, hogy kiket és milyen feltételek mellett illet rész az irtásföldekből. Meghatározta, hogy a korábban a jobbágyságot megillető haszonvételek helyett mekkora kihasítandó részre tarthat igényt a paraszti birtok tulajdonosa . /Erdélyre külön úrbéri parancs vonatkozott, melyet 1854. 06.21-én adtak ki./
1853.03.02-án és 1854.1.16-án kiadott kárpótlási és földtehermentesítési nyílt parancsok: a földesurak kártalanítását rendezték /úrbéri földjeik tulajdonának, a jobbágyi tartozások teljesítéséből származó jövedelmeik elvesztése miatt/.A megyéket 8 osztályba sorolva állapították meg az egy jobbágytelekre eső kárpótlási összeget.A kárpótlást 5%-kal kamatozó, az állampapírok minden előnyével felruházott földtehermentesítési kötvények kibocsátásával rendezték.
1/B) Az ősiségi nyílt parancsok (pátensek)
1852. 11.29-én kiadott nyílt parancs:hatálya kiterjedt Mo.-ra, Horvát-Szlavónországra, a Szerb Vajdaságra, a Temesi Bánságra

Eltörölte: -a királyi és a nádori adományt, a korona és a fiskus háramlási jogát, a magánosok kincstárral szembeni, ill. a kincstár magánosok elleni perlési jogát a háramlási címeken, továbbá a bevezetés (iktatás) ellentmondással történt megtámadása iránti keresetindítás jogát

- az öröklött (ősi), az adományos és az adományozáson kívül szerzett vagyon illetve a fiú- és leányág közti különbséget

- a nemesi ingatlanok szerzésére irányuló tulajdonátruházási szerződésekre fennálló szabályokat

- minden elővásárlási jogot ( rokonok, szomszédok stb,)

- a szerződésssel zálogba adott ingatlannak az ősiség alapján történő visszaváltási jogát és annak lehetőségét, hogy a hitelezőnek a kamatok helyett az elzálogosított jószág haszonvételét engedjék át.

A pátens rendelkezett minden olyan igény érvényesítésének a lehetőségéről, amely a korábbi szokásjog alapján keletkezett. Emellett az ősi jószág felőli végrendelkezést illetően különös szabályt állapított meg: jelenlegi birtokosainak megengedte, hogy az általános Ptk. hatályba lépésétől legfeljebb 3 évig eme jószágokról a fiú utódok javára végrendelettel rendelkezzenek, úgy hogy ezeket a leányágbeli utódok vagy az özvegyek meg ne támadhassák, feltéve, hogy ezek az utódok és az özvegy legalább azt, ami őket ezen javakból az eddigi tv.-ek szerint megillették, megkapják. Ez a pátens a hitbizományt érintetlenül hagyta.

/ Erdély az 1853. 05.29-én kelt ősiségi pátens hat.-a alá tartozott. /


2. Az osztrák polgári tv.-könyv bevezetése
Az osztrák "Általános polgári törvénykönyv" (Allgemeines bürgerliches Gesetzbuch) több mint fél évszázados kodifikációs munkálatok eredményeképpen jött létre. Alapja a közönséges jog (recipiált római jog) és két alapvetően meghatározó tartomány (alsó-ausztriai és cseh) joga volt.

A folyamat 1. produktuma volt: Codex Theresianus (1766), mely az általános jogra támaszkodó inkább pandektajogi tankönyv volt. 2. fok:II. József alatt elkészült részleges, a személyi és családjogot magába foglaló tervezet ( 1786-ban a német örökös tartományokban és Galíciában be is vezették). Köv. szakasz: "nyugat-galíciai tv.-könyv" (1796-ban Galíciában vezették be)

Végleges Ptk.: a "nyugat-galíciai tv.-könyv" átdolgozása (1811)

Életbe léptetése: 1812.01.01.--az osztrák örökös tartományokban és a magyar korona alá tartozó és az udvari haditanács igazgatása alatt álló szlavóniai és bánsági határőrvidék területén.

1852.11.29-én kiadott nyílt paranccsal (1853.05.01-i hatállyal):Mo.-on, Horvát-Szlavónországban, a Szerb Vajdaságban, a Temesi Bánságban

1853.05.29-én kelt pátenssel (1853.09.01-i hatállyal): Erdélyben

Hatálya azonban részleges volt, uis a házassági köteléki joga ( házasságkötés és felbontás) Mo.-on a protestáns felekezetűekre és a zsidókra, míg Erdélyben csak a zsidókra volt érvényben.

3. A telekkönyvi rendtartás
Mivel az osztrák Ptk. ingatlan dologi joga a telekkönyv intézményén alapult, a kódex bevezetése megkívánta Mo.-on is a telekkönyv elkészítését és a telekkönyvi rendszer kiépítését.Ennek előzményei már voltak :a szabad kir.-i városok közül tőbbnek már a XVIII. sz.-tól voltak ilyen könyvei, majd az 1840:21. tc. elrendelte, hogy 2 éven belül minden város készítsen ilyet. A betáblázás intézményének bevezetése miatt szükségessé vált "a rendszeres telekkönyv" kidolgozása, melyre az ogy. bizottságot küldött ki.A bizottság 1847-ben elkészítette a tv.-tervezetet, de az nem került 1848-ban tv.-i megerősítésre.
A telekkönyv létrehozásának munkálatai 1853-ban indultak el:minden főtörvényszék székhelyén telekkönyvi igazgatóságokat állítottak fel, amelyek vezetői, igazgatói a főtörvényszéki elnököknek alárendelten koordinálták a rendszeres telekkönyv felvételét.A helyszíni munkálatokat körzeti vezető biztosok végezték köségről-községre járva.Ezek eredményeképpen 1855-ben már sor kerülhetett a telekkönyvek közzétételére.1855.07.20-i osztrák IM rendelet elrendelte a telekkönyvi tanácsok megszervezését. Ezek mellett pedig telekkönyvi hivatalok szerveződtek.Az ő feladatuk lett az adminisztráció és I. fokon a telekkönyvi bírói teendők ellátása.A telekkönyvek vezetésének szabályait az 1855.12.15-i telekkönyvi rendtartás határozta meg.

A telekkönyvi konstrukció konstitutív rsz.-ű volt (az ingatlanon a dologi jogi változást közvetlenül a telekkönyvbe való bejegyzés idézte elő).Ingatlanon tulajdont csak telekkönyvi bejegyzés által lehetett szerezni.

A telekkönyvi betét 3 részből állt: 1.("A") birtoklási lap-az ingatlan adatai 2. ("B") tulajdoni lap -a tulajdonos adatai 3. ("C")teherlap -az ingatlanon lévő terhek

A telekkönyv nyilvános és közhiteles volt, az ez alapján szerző mindig jóhiszeműnek minősült.Szabály volt, hogy a telekkönyvbe felvett ingatlan jószágtestként egy egységet képezett, de lehetett kérni megbontását. Fontos elv volt az elsőbbség: a telekkönyvbe bejegyzett jogokat csak a bejegyzés sorrendjében lehetett érvényesíteni (melyik jog iránti kérelmet nyújtottták be v. melyik bírói megkeresés érkezett előbb).



29.tétel: A tradicionális jog egyes intézményeinek továbbélése

A magyar magánjog modernizációja a tradicionális jog eltörlésével ment végbe, mégis a régi jog egyes szabályai kapcsolatban álltak a modern jog egyes intézményeivel, némely régi jogintézmény pedig még közel egy évszázadon át hatályban maradt.


1. A személyi jogot átszövő tradicionális hatások
Annak ellenére, hogy az 1844-1867. között kiadott tc.-ek (1844:közteherviselés, 1848:úrbériség felszámolása, földesúri hatóság eltörlése, papi tized megszüntetése 1867: az izraeliták polg.-i és pol.-i egyenjogúsága) megteremtették a formális jogrgyenlőséget, továbbra is megmaradt egyes házassági és öröklési intézmények és a hitbizomány kapcsán a nemes és nem nemes közti, a hitbér, az özvegyi öröklés és az özvegyi jog tekintetében a férfi és nő közti különbség.

A tv.-es házasságon kívül született gyermeknek nem volt öröklési kép.-e atyja után, csak ha az anyának nem voltak tv.-es házasságból született gyermekei (1906-ig volt érvényben).

A teljes cselekvőkép. eléréséhez megkívánt korhatár férfiaknál és nőknél is egyező volt (24. év, tv.-es kor határa : 12. életév).

2. A modern családjogba átmentett régi intézmények
1894:3. tc.:bevezette a kötelező polgári házasságot. Emellett azonban a bontó ( a házasság semmisségét ill. megtámadhatóságát eredményező ) akadályok rsz. -e szinte teljesen megegyezett a korábbi szabályokkal: a cselekvőkép. hiánya, vérrokonság és sógorság, fennálló házasság, a házastárs életére törés, a házasságkötés alaki kellékeinek hiánya, a fenyegetéssel előidézett alapos félelem, a tévedés, ill. a megtévesztés.
2/A Az ágytól és asztaltól való elválasztás
Továbbra is fenntartották, de azt vallási meggyőződéstől függetlenül bárki kérhette, aki nem akarta a házasság felbontását. Minden olyan estben lehetett kérni, amikor a házasság felbontásának volt helye:

- feltétlen bontó okok alapján ( házasságtörés, természet elleni fajtalanság, kettős házasság, hűtlen elhagyás, a házastárs életére törés és súlyos bántalmazás,a házastárs súlyos büntetésre történt elítélése)

- viszonylagos v. feltételes botó okokra hivatkozva: a házastársi kötelességek súlyos megsértése, a házastárs a gyermeket súlyos bűncselekmény elkövetésére v. erkölcstelen életre törekedett rábírni, erkölcstelen életet folytatott, a házastárs 5 évnél rövidebb büntetésre történt elítélése).

Ezzel a házassági kötelék fennmaradt, de olyan joghatállyal bírt, mint a házasság felbontása.Ha a felek visszaállították az életközösséget, a házasság teljes erejében feléledt.Ha azonban eltelt 2 év, a bíróság az elválasztó ítéletet bontóvá változtatta át.


2/B Közszerzemény
1840:8. tc.:közszerzőnek minősültek a paraszti osztály tagjai, a polgárok, a nemes házastársak, feltéve, hogy a szerzés alapja a nő vagyona volt, v. ha a szerzeményi közösséget házassági szerződésben kötötték ki, v. ha a nemes nő neve a szerző levélben fel lett tüntetve.A nemeseket érintő szebályok voltak érvényesek továbra a jászkunokra és a honoráciorokra, de utóbbiakra csak akkor, ha a vagyont hivatásuk gyakorlása révén szerezték.
2/C Hitbér
A Hármaskönyv erre vonatkozó szabályai érvényben maradtak.

Törvényes hitbér: az érvényesen megkötött házasság elhálásáért járt a nőnek a házasság megszűnése ( a férj halála), az ágytól és asztaltól való elválasztás és a vélt házasság érvénytelenítése, vmint a férj holtnak nyilvánítása esetén.Mértéke a rendi álláshoz igazodott. 1881:22. tc.:a feleség a férje csődbe esése esetén is követelhette.

Elveszett a törvényes hitbér: ha a nő arról korábban lemondott, ha a házasság érvénytelen volt és arról tudott, ha házasságtörő volt, vmint ha a férj végrendelettel többet hagyományozott neki,ha a házastársi kötelességeit súlyosan megszegte, ha az írott hitbér iránti igényét érvényesítette.



Írott v. szerződéses hitbér: a férj javára is szólhatott, ill. 3. személy is kiköthette az egyik házastársnak, a szerződésben ki kellett kötni, hogy a lekötelezés a házastársi hűség elismeréséért történik.

1886:7. tc.:ha házasfelek kötötték közokiratba kellett foglalni, ha 3. szem. elég volt a szóbeli lekötelezés is.


3. A dologi jogban fennmaradt régi intézmények és hatásuk
3/A Birtokvédelem, elbirtoklás
A birtokos élhetett a birtokvédelem eszközeivel: 1 évig az önhatalommal való visszahelyezkedéssel és a sommás visszahelyezés iránti keresettel.

Megmaradtak az elbirtoklás szabályai, de az elévülési idő (32 év ingóknál és ingatlanoknál is, fiskust illetően és egyházi javaknál 100 és 40 év) elteltével az elbirtokló tulajdonjogot szerzett. Nem volt megkívánt a jóhiszem, csupán a békés és zavartalan birtoklás. Az öröklés mellett ez volt az ingatlan telekkönyvi bejegyzés nélküli másik (származékos ) szerzésmódja.


3/B A nemesi és az úrbéres közbirtokosságok
A nemesi közbirtokosság: a tulajdonközösség különös alakzata az 1836-os szabályozás óta változatlanul fennmaradt.Tagjai a közös jogokban és kötelezettségekben hányad szerint részesedtek. A javak működtetésére rszrint igazgatókat, képviselőket, v. vagyonkezelőket választottak.Nem volt jogi személy (testület). 1894:12. tc.: a legelői nemesi közbirtokosságoknak lehetővé tette a szervezetté tömörülést 1913:10 tc.:a legelői nemesi közbirtokosságoknak kötelezővé tette a társulássá szerveződést 1935. évi erdőtv.: erdőbirtokossági társulatok létrehozásáról rendelkezett, emiatt felszámolódtak az utolsó nemesi közbirtokosságok is.

Úrbéres közbirtokosságok:keletkezésük az az úrbériség felszámolásával függött össze, uis a földesúr földjeiből a volt jobbágyok megfelelő területeket hasítottak ki.Ezeken a volt úrbéresek kizárólagos tulajdont szereztek, és ezáltal közbirtokosokká váltak, pontosabban abba kényszerültek, mivel a t. nem tette lehetővé a megosztást ( kivéve, ha az egy tagra eső rész meghaladta az összes úrbéri birtokok negyedét).
3/C A hitbizomány és az ezzel rokon kötött tulajdoni formációk
Az erre vonatkozó szabályok 1862. után sem változtak: csak nemes alapíthatott kir.-i engedély alapján a tulajdonában lévő vagyonon, de az ingatlan nem lehetett megterhlt és bizonyítani kellett, hogy a tv.-es osztáyrészre jogosult örökösök nem rövidülnek meg.Az iaszságügy-miniszternél kellett kérni, aki a kir. jóváhagyása után kijelölte azt a kir.-i tv.-széket aki a hitbizomány bíróságaként működött.A bíróság hitbizományi gondnokot nevezett ki, aki összeírta a hitbizományi vagyont és gondoskodott a telekkönyvbe bejegyzésről. A hitbizományi vagyont a birtokos legfeljebba leltári becsérték 1/3-áig terhelhette a bíróság jóváhagyásával.A hitbizomány mindaddig fennállott, amíg a vagyon el nem enyészett, ill. voltak az alapító által mgjelölt örökösök.

1936:11. tc.:az intézmény megreformálása. Új hitbizományt ezután kizárólag ingó vagyonból nem lehetett alapítani, és a vagyon min. értéke 200.000 pengő volt.Ezután csak feddhetetlen előéletű , önjogú magyar áp. alapíthatott, aki a nemzeti élet, a tud. és a művészet terén v. a hazáért tett szolgálataival erre érdemeket szerzett és vagyonáról szabadon rendelkezett.A tv. csak az elsőszülöttségi elven alapuló utódlást engedélyezte (ez a korábbi alapításokra is kiterjedt). Az utódlásból kizárta: a nem magyar áp.-okat, magyar áp., de állandóan külfldön tartózkodik, akik ünnepélyes szerzetesi fogadalmat tettek, akik az alapító v. közeli hozzátartozója, ill. várományus társuk sérelmére olyan súlyos bűncselekményt valósítottak meg, ami miatt kitagadásnak van helye, v. hazaárulást követtek el.


Az I. vh. alatt és után más kötött tul-i alakzatok is megjelentek:
a) Hitbizományi kisbirtok
1936:11. tc. hozta be: egy olyan legalább 30 kataszteri hold és 250 kat.-i korona tiszta jövedelmű mezőgazd. céljára szolgáló, a tv. által meghat. elidgenítési és terhelési tilalom alá eső ingatlan, amelyben a hitbizomnyra vonatkozó öröklési rend érvényesült. Alapítása: csak feddhetetlen jellemű,köztiszteletben álló, önjogú, mezőgazdálkodással élethivatásszerűen foglalkozó magyar áp., ha vagyonával szabadon rendelkezett.A közig.-i bizottság gazdasági albizottságának engedélyéhez volt kötve.Örökösétől is megkövetelt, hogy mezőgazdálkodással élethivatásszerűen foglalkozzék.
b) Vitézi telek
1920-ban bevezetett jogintézmény, mely a kir.-i adomány sajátosságaot magán hordozó, a hitbizománnyal rokon intézmény volt.Az államfő (kormányfő) adományozta a magyar állam védelmében kitűnt, feddhetetlen honfiaknak az e célra felajánlott ingatlanokból, de maga az arra méltó tulajdonos is alapíthatott akár maga akár leszármazója részére. Elidegenítési és terhelési korlátozás alá eső ingatlan volt.Osztatlanul szállt át a jogosult 1. szülöttség rendjén következő alkalmas fiági férfi rokonára. Alkalmas volt: aki a szükséges szellemi és fizikai képességgel rendelkezett, erkölcsileg megbízható volt, elérte a megf. kort.Ha nem érte el:csak a telek haszonélvezetére volt jogosult a Vitézi Szék felügyelete alatt.

Erről a tul. v. utóda bármikor lemondhatott, ill. a sajátján alapító megszüntethette annak vitézi jellegét.A tul. el is veszíthete ilyen telkét( pl. hazaárulás, esküszegés miatt), a telek ilyenkor az államra szállt vissza.Ha viszont a tul. kötelezettségeit hanyagul teljesítette, v. léha életmódot folytatott, v. nem alapított kellő időben családot a vitézi telek az arra alkalmas várományosra szállt át.

A vitézi telek, vmint a vitézi rend tagjai az eskütétel után a "vitéz " cím viselésére voltak jogosultak , felettük a felügyeletet a Vitézi Szék gyakorolta., vmint gondoskodott a vitézi telek telekkönyvi bejegyzéséről.
c) Haditelek
1920-tól a haditelek az a hadirokkantaknak, hadi özvegyeknek és árváknak az Országos Hadigondozó Hivatal jóváhagyása mellett bárki által juttatott ingatlan volt, amelynek ezt a minőségét telekkönyvbe bejegyezték. Elidegenítési és terhelési tilalom alá esett, tv.-es öröklésnek volt alávetve.
4. A kötelmi jogban kimutatható tradicionális hatások
A modern kötelmi jog ált. elvei és tanai az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok megjelenését követően német-osztrák alapokon kerültek kifejlesztésre, ezért a tradicionális jog egyes intézményei csak formai hasonlóságot mutattak az újakkal.Némely esetben azonban szerves kapcsolat marat fenn pl. a gazda és cseléd viszonyában, melynél a XVIII. sz.-ra már kialakult szokások alapján rögzítették a szabályokat.

1876:13. tc.: cseléd az, akimagát bér, ellátás, ruhzat stb. ellenében háztartás v. gazdaság körüli személyes, legalább egy havi folytonos , fizika munkavégzésre kötelezte le magát a gazdának.Elvárt volt tőle az erkölcsös élet is.A gazda -ha a szerződésben külön nem kötötték ki- az egyébkét szokásos ellenszolgáltatással tartozott, cselédje felett házi fegyelmet gyakorolt, joga volt a cseléd ingóit zár alá venni, ill. hogy fizetéslevonással büntessen.


5. A modern öröklési jog tradicionális gyökerei
Törvényes öröklés: részint a korábbi elvek által meghatározott módon alakult. A v.-es házasságból szül. gyermekek egyenlő részben örököltek (beszámítva a korábban kapott vagyoni juttatásokat is). A tv.-es házasságon kívül szül. gyermek öröklési joga korlátozott volt.

Ha az örökhagyónak nem maradtak tv.-es öröklésre jogosult leszármazói:az ági vagyonban az illető ágbeli legközelebbi felmenő, majd az egy fokkal távolabbi felmenő ill. az ő ivadékai, végül ha semmilyen ági örökös sem létezett, az ági vagyon a szerzeményi vagyon jogi sorsát osztotta, ahol a házastársat illette az öröklés joga.



Ági vagyon: - ami apai, ill. anyai ágon szállt felmenő rokonaitól az örökhagyóra (ősi vagyon)

- amit az örökhagyó felmenő ági rokonától élők között ajándékba kapott

- amit az örökhagyó valamely oldalági rokonától örökölt és ajándékba kapott, feltéve, hogy az ági eredetű volt

Szerzett vagyon:a hagyaték ama része,ami a az ági vagyon értékén felül maradt, feltéve, hogy voltak ági örökösök.

Lemenők hiányában az ált. örökös (egyetemes jogutód) a szerzeményi örökös volt. Az ági örökösök különös jogutódként jöttek szóba. A hagyaték mindig szerzeményinek volt vélelmezendő, az ági vagyon minőségét bizonyítani kellett.

Ha az örökhagyónak sem leszármazója , sem házastársa nem maradt, a felmenő és az oldalági rokonok, ezek hiányában az államkincstár örökölt.

A nemes és a honorácior férfi özvegyét megillette a Hármaskönyv szerint az özvegyi öröklési jog, és bármely özvegy nőt az özvegyi haszonlvezeti jog (ezt az örökhagyó korlátozhatta, v. tőkével megválthatta, de a korlátozást a leszármazók is kérhették).



30. tétel: A büntetőjog modernizálódása a XIX. század második felétől

Első lépések a büntetőjog megújítása felé

A szent kir.-ok, I. Mátyás, I. Ulászló dekrétumain, a megyék, városok statutumain alapuló, ill. a Hármaskönyv és a Praxis Criminalis szokásjogából táplálkozó büntetőjog modernizációja már a reformogy.-eken felmerült, a gyökeres változást hozó kódex bevezetése azonban elmaradt, és a tradicionális jog még évtizedekkel túlélte a rendi állam felszámolását.

1   2   3   4   5   6   7


База данных защищена авторским правом ©shkola.of.by 2016
звярнуцца да адміністрацыі

    Галоўная старонка