Törvények




старонка4/7
Дата канвертавання24.04.2016
Памер215.02 Kb.
1   2   3   4   5   6   7

A, ügyvéd, prókátor


Ügyvédet lehetett vallani: szóban perbíró ill helyettese előtt személyesen, írásban saját pecsét alatt az ország báróinak, és akik erre privilégiumot nyertek, ország rendes bírái, hiteleshelyek előtt- akik erről oklevelet állítottak ki. Az ügyvéd köteles volt megbízólevelét bemutatni, perbeli állításait bizonyító eszközökkel alátámasztani. Perbeli jogkörébe csak az tartozott, amire felhatalmazást nyert. Megbízója tudta nélkül nem mondhatott le a pertárgyról, nem ajánlhatott meg esküt. Ügyvédkedést elsőként Mária Terézia szab.- ügyvédi vizsga letételét rendelte el. 1804 jogi főiskolát kellett végezni, 1 évig ügyvéd mellett gyakornokoskodni, 1 évig báni táblán felesküdött jegyzőként működni.

B, Teljhatalmú megbízott: jogkörei tágabbak mint a prókátornak. Mindazt megtehette, amit a fél saját személyében, még az ingatlanelidegenítést is.

C, Királyi ügyek igazgatója: 15.sz első feléig a király jogainak védelmére kancelláriai jegyzőket küldtek ki. Ezután prókátor működött. Eljárt a korona javai, a király saját vagyona, közhasznú alapítványokat érintő ügyekben, olyan bűncsekményeknél, melyekből kincstárt illető jogosítványok keletkeztek.

D, Testületek prókátorai: az egyházi és világi testületek képviseletre szorultak. 17.sz elöljáró a városi ügyész.

Vádló-felperes: az a hivatalból eljáró személy, aki a büntetőperben a vádat képviseli a terhelt-alperessel szemben. 16.sz fő-alispán fa:a latrok nyomozása, a magistratus járt el hivatalból felperesként a sérelmet okozóval szemben, ha nem volt magánvádló v. nem akart perelni. 17. Sz a delictum publicumnak minősülő cselekmény elkövetőjével szemben akkor is tiszti kereset indult, ha az elkövető jóvátétel iránti egyezséggel kívánta befejezni a pert.

Tvszéken elnöklő alispán helyett ügyvédje emelt vádat.18sz. ügyész vette át ezt a feladatot.


Terhelt-alperes reus: az aki ellen büntetőeljárás folyik. A hivatalból induló eljárásban az alperes nem rendelkezett a felet megillető rendelkezési joggal. Perbeli helyzetét alapvetően rendi állása határozta meg.

Nem nemes perbeli helyzete: eljárás megindulásával ált. letartóztatták, cél a vizsgálat alatt a beismerő vallomás kicsikarása. Joga csak azz volt, hogy rendes írásbeli perben ügyvédet valljon.

Nemes terhelt perbeli helyzete: ált nem lehetett letartóztatni, megtagadhatta, hogy vizsgálatnak vessék alá, védekezését szabadon adhatta elő. Joga volt ha a bűncselekmény jellege megengedte, hogy per helyett sommás eljárást fogadjon el.
24, A peres eljárás szakaszai 1526-ig
Az Árpádok korában a per a felek valóságos küzdelme volt. A bíró csupán a felek küzdelmének szemlélője volt. A 14.sz elején Az Anjouk reformja: a per ekkor már az ügy tisztázását az igazság bírói kiszolgáltatását jelentette. A hiteleshelyek eljárásbeli szerepének megnövekedésével ez eljárás egyes szakaszai írásbelivé váltak, de a bíróság előtti perszakban a szóbeliség és a nyilvánosság elve továbbra is érvényesült.

Idézés: a per az alperes illetékes bírája elé történő idézésével indult.

Idézés módjai: legrégibb módja a pecsétküldés. Aki mást perbe akart hívni, annak pecsétet kellett kérni a bírótól. A poroszló vitte a leendő aalperesre a panaszló kíséretében a pecsétet. 13.sz-ban ez megszűnt. Az idézés ezután úgy történt, hogy a panaszló fél a királytól, ill. a nagybírótól perbehívó parancsot eszközölt. A parancs az illetékes hiteleshelynek szólt, azzal, hogy emberét irályi vagy a nádori emberrel együtt küldje ki, és azok megfelelő határnap kitűzésével idézzék meg a panaszlottat. A kiküldöttek az idézésről bevallást tettek, melyről a hiteleshely jelentőlevelet állított ki. Ezt a feleknek is megküldték. A jelentőlevélbe átírták a perbehívó parancsot is, egyben keresetlevélül is szolgált. Nemest felsőbíróság elé mindig perbehívó paranccsal idézték meg. A nemes királyi kúrián v bíróságon harmadnapra szemtől szembe is perbehívhatta ellenfelét. Városi polgárt tvszolga idézte tvszék elé.

Perbehívás ismétlése és az értesítés


A panaszlottat elmaradása esetén csak bizonyos számú sikertelen idézés esetén lehetett makacsságára hivatkozva pervesztesnek nyilvánítani. Sz László 3x 14.sz-tól 7x-i idézésnek volt helye. A perbehívó parancsot a panaszlott birtokához legközelebb eső három helység vásárán hirdették ki élő szóval. Az idézéssel szemben engedetlent megbírságolták. I. Lajos uralkodása végétől a harmadik idézés után elrendelték a kikiáltást. Arról, hogy további idézésnek nincs helye, a perbehívó parancs záradékában történt rendelkezés. A 15. Sz végétől a perbehívásnak 2 módja volt: egyszerű vagyis az ismételhető, ami csak negyedik alkalommal történt értesítéssel, és az értesítéses az egyszeri és végleges.

A bíróság előtti eljárás megindulása: valamelyik fél, ill. a felek bíróság előtti személyes vagy képviselő általi megjelenésével indult. Ha az alperes az utolsó perbehívással szemben is engedetlen volt, a bíróság a felperes kérésére vagyis makacsság okán pervesztesnek nyilvánította. Ha a felperes maradt távol – örök hallgatásra ítélték. Ha a felek megjelentek, a felperes előadta keresetét. Az alperesnek nem kellett azonnal érdemi választ adnia, hanem kifogásokkal élhetett.

Kifogások: Kifogás volt tágabb értelemben minden olyan előterjesztés, amellyel a fél saját érdekeinek előmozdítását törekedett elérni ellenfelével szemben. Szűkebb értelemben az alperesnek a perbeavatkozás előtt tett ellenvetése. Alperes kifogásként hozhatta fel:

1, a bíróság hatáskörének, illetékességének hiányát,

2, a bíró személyében rejlő hibát –gyanús bíró

3, felpres perképességének hiányát

4, ügyvédi megbízás

5, perbehívó parancs, idézés hibáját

Ha ezt bizonyítani tudta a per leszállításának volt helye, ezzel a felperes nem vesztette el perbeli képességét, a pert elölről kezdhette. Kifogás lehetett az is, hogy a felperes keresete elévült, ill. őt csalárdul zaklatja perrel.



Patvar: érdemi jellegű kifogás, ha au alperes bizonyította a per végleg elenyészett.

1, ha valamit két címen ill. úton is követelt

2 ha valakit kötelezettsége alól mentesített később mégis beperelt.

3, itélt dolog iránt perelt



Perbeavatkozás: miután a kifogások ki lettek merítve és a per nem szállt le, a per nem enyészett el, az alperesnek érdemi választ kellett adnia felperes keresetére. Az alperes feleletében a felperes állítását szóról szóra elismerte vagy tagadta. Ha a kereseti alapot nem vonta kétségbe egyet jelentett a kereset elismerésével.

Az alperes az érdemi válasszal perbebocsátkozott ezzel beállott a perfüggés ami azt jelentette, hogy



1, az ítélet meghozataláig semmiféle változtatást nem lehetett tenni a pertárgyon

2, nem térhetett vissza az alperes az exeptiora

3, hatalmaskodást kivéve a felek között nem indulhatott más per

Perhalasztás:

A feleselés után a per a bizonyítási szakaszhoz érkezett. A bíró vmik fél kérésére perhalasztást rendelhetett el. Pl. az alperes még nem tv-es korú. A felek közös határozattal azt is kiköthették, hogy kizárják a perhalasztást.



25, A bizonyítás sajátosságai 16.sz-ig
A per sorsát a bizonyítás döntötte el. A bizonyítás az a művelet, amelllyel a bíróság egy, a múltban lejátszódott eseményre egy ügy eldöntése szempontjából lényeges, vagyis releváns tényre vagy tényekre a jelen tények észlelése alapján következtet. Maga a bizonyítási eljárás perbeli cselekmények összessége, ami magába foglalja a bizonyítékok bíróság elé tárását, a bizonyítékok bírói észlelését, és ez alapján a bíróság következtetését az eldöntendő tényre, azaz a ténymegállapítást.

A korai szakaszban alaki volt, nem arra irányult, hogy az ügy érdemére vonatkozó tények kerüljenek megállapításra, hanem arra, hogy a panaszlott személye, becsülete tisztázódjék. A fél becsületességét bizonyító ténynek számítottak az istenítélet, próbák, baj, eskü.



Istenítélet: tágabb értelemben bizonyíték produkálására szolgáló művelet, szűkebb értelemben a művelet eredménye, amelyben isteni ítéletet láttak.

Próbák: forró- és hideg vízpróba, a tüzes vaspróba. Próbán mndkét félnek meg kellett jelenni, elmaradása perveszteséggel járt.

Baj, bajvívás: 14.sz-ig minden bíróság megítélhette. Utána már csak a kurián, megyei tvszéken és csak nemes tekintetében alkalmazható bizonyítási eszköz. A kihívás facövek átadásával történt. Személyesen csak súlyos bűncselekmény, v személyre szóló kihívás esetén kellett kiállni, egyébként a fél bajnokot állíthatott ki maga helyett. Küzdelem akkor fejeződött be, ha a bajvívót lefegyverezték, vagy kiszorították a küzdőtérről. Alperes számára elbukás, felperes számára örök hallgatást jelentett a bajvívás elvesztése. A bajvívás alatt a felek ki is egyezhettek.
1   2   3   4   5   6   7


База данных защищена авторским правом ©shkola.of.by 2016
звярнуцца да адміністрацыі

    Галоўная старонка