Törvények




старонка3/7
Дата канвертавання24.04.2016
Памер215.02 Kb.
1   2   3   4   5   6   7

A szentszéki szervezet


A rendes elsőfokú bíróság az egyházmegyében működő püspöki szék volt. Elsőfokú bíróságként jártak el kisebb ügyekben az esperesi székek is. 13.sz helynököt is kirendeltek. A püspöki széktől a rendes úton az illetékes érseki székhez lehetett fellebbezni. A 14. Sz tól mint született pápai legátus. A püspöki székek társas bíróságok voltak. Tagjaikat kanonokok alkották. A főesperes is társakat vett maga mellé. Az alsó fokú bíróságokon világi bírótársak is szerepeltek. Végső fórum a pápa vagy apostoli szék volt. A pápa vagy személyesen döntött tanácsa meghallgatásával, vagy delegált bíróságra bízta az ítélkezést. 1326- állandó testület jött létre a bíráskodása alá tartozó ügyek eldöntésére- megszűnt a pápa személyes bíráskodása. A Rota ítélete olyannak számított, mintha a pápa hozta volna. A 16.sz-ban kiszorult a Rota a pápához fellebbezett pres ügyek intézéséből, és 8 kardinálisból álló bizottság intézte ezen ügyeket. A kánonjog régi szabálya szerint minden szentszékek hatáskörébe tartozó pert bármely akár a legmagasabb fórumon is el lehetett kezdeni, és a fellebbezést bármikor be lehetett jelenteni. Mátyás próbálta felszámolni, előbb saját rendes bírái előtt keresse jogát.

A szentszékek hatáskörébe tartozó ügyek:

- papok egymás közti perei csak egyházi tvszékek előtt folyhatnak

- ha az egyik fél klerikus

- gyámolatlan személyek, árvák, özvegyek

- köteléki perek

- hittel, erkölccsel kapcsolatos ügyek,

- egyháznak juttatott javadalmak, esküvel megerősített tartozások,tized körüli viták

A 14.sz tól korlátozzák a szentszékek hatáskörét. 1351.évi dekrétum úgy rendelkezett, hogy az ország vmely bírája előtt elmarasztalt főpapok ugyanolyan büntetést kötelesek elviselni, mint amivel ellenfeleiket akarták sújtani. Zsigmond az egyházi és világi bíróság közötti hatásköri vitákat a király különös jelenléti bírósága elé utalta. Ezek:



1, az isteni tisztelet és a szentségek körüli vétségek

2, a hit dolgát és eretnekséget érintő ügyek

3, végrendeleti

4, házassági ügyek, jegyajándék, hitbér, leánynegyed

5, uzsoraügyek

6, özvegyek és elesettek dolgai

7, esküszegés

8, azon ügyek melyek egyházi átok alá estek

Mátyás reformjával megszűnt az egyházi személyek vármegyei tvszék alóli mentessége.



Erdélyi bíróságok:

Kp-i bírósága: legfőbb bírói hatalmat a vajda gyakorolta, a király mo-i hivei közül nevezett ki. Tordán bírói közgyűléseket hirdetett, a 7 erdélyi vármegye nemeseinek, a székelyeknek, szászoknak bírság terhe mellett kötelessége volt megjelenni. Azon mo-i nemeseknek és főpapoknak is részt kellett venni- akik Erdélyben birtokkal rendelkeztek. A közgyűlésen a vajda olykor kötelező szabályokat is alkotott. A közgyűlésen bírótás volt az erdélyi püspök, néhány királyi küldött, székelyek ispánja, megyék szolgabírái, esküdtek. 1412-től a tvszék lett a vajda működő bírósága. 1544-ben a vajdai ítélőszék helyett fejedelmi tábla. 2 ítélőmester és 10 táblai esküdt. A fejedelmi tábláról a fejedelmi tanácshoz lehetett fellebbezni. Az erdélyi állam felszámolásával a fejedelmi tábla királyi táblaként működött tovább, majd átszervezték 1737-ben felsőbírósággá. Elnök és 12 assessor és 3 perelőadó ítélőmester. A főkormányszék vagy kormányzóság a régi fejedelmi tanács folytatása.

Megyei és városi tvszék: 2 szolgabíró működött az esküdteket választották, főispánok elnököltek.

Székelyek bíróságai: a széken a székkapitány és a székbíró elnökölt az esküdtekkel akinek kétharmadát a közösségből, egyharmadát az előkelők közül választották 1 évre. Udvarhely széken keresztül lehetett magasabb fórumokhoz fellebbezni. A királybírók fa: az ítéletek végrehajtása, majd később azok ellenőrzése. 17.sz-ban a királybíró tisztségét választással töltötték be. A székely székben két bírói fórum működött: főszék 18.sz- tól derékszék főkirálybíró az elnöke tagjai a szék kisebb tisztségviselői és az esküdtek, a másik szék a fiú vagy alszék-alkirálybíró elnöklete alatt állt- székely bírói szervezet első fokú bírósága- és a főszékhez lehetett fellebbezni. Az erdélyi fejedelemség létrejöttéig a székelyek legfőbb katonai és ig-i tisztségviselője, és főbírája a székelyek ispánja volt.

Szászok bíróságai: elöljáró szebeni ispán. 14.sz-ra 7 szék fejlődött ki, a bírói teendőket a választott gerébek látták el. I Károly reformja: a szász székben a rendes bírák a királybírók lettek. A széket a királybírók a választott székbírókkal és esküdtekkel együtt tartották. 15. Sz királybíró választása jogának megszerzése. A közgyűlésről a királyhoz, később a fejedelmi tanácshoz, a Habsburgok alatt a guberniumhoz lehetett fellebbezni.

Úriszék: 1342-től nyertek az erdélyi földesúrak formális jogot jobbágyaik feletti bíráskodásra.
23, A bíró és segédei, ill. a perbeli személyek. A vádló és a terhelt.
Bíró: az, akinek hatalma van arra, hogy igazságot szolgáltasson, vagyis joghatósággal rendelkezik.

Bíró joghatóságának alapja: vagy saját hatalmánál fogva, ill. kiküldés, felek megegyezése, felkérés alapján.



A, rendes bíró: ilyen volt a király, az ország nagy –vagy rendes bírái: nádor, országbíró, személynök, vajda, bán, főispán, alispán, szolgabíró, városbíró és helyettesei, földesúr, megyéspüspök, érsek, pápa

B, kiküldött bíró: bíróküldés eleinte királyi jog. A 17.sz-ban a hűtlenségi különösen felségárulási ügyekben Habsburg királyaink sokszor delegált bíróságokra ruházták az ítélkezés jogát. Delegált bíróként járt el az alispán a maga mellé vett szolgabírókkal, esküdtekkel. Delegált bíróság volt 1813-tól létrejött rögtönítélő. A statáriális bíróságok csak rablógyilkosság, rablási, útonállási és szándékos ügyekben járhattak el.

C, választott bíró: az akit a jogvita eldöntésére maguk a felek kérték fel. Ált compromissum alapján hozták létre.

Bíró kellékei:

A, illetékesség: akkor volt illetékes, ha eljárhatott az adott ügyben. Alapvetően az alperes lakhelye, rendi állása, a per tárgya határozta meg hogy ki az illetékes.

B, meghiteltettség : a bírónak az esküt a király vagy a király megbízottja előtt, a nádornak az ogy, az alispánnak és a szolgabíráknak a vármegye közgyűlése, a városi bíróknak a város közgyűlése előtt kellett letennie. Bírói esküt tettek a fent említettek helyettesei is.

C, elfogulatlanság:

Bírótársak: azok, akik a bíróval a bírói széket alkotják. Peres ügyekben ált. társas bíróságok jártak el. A bírótársak kellékei a bírókéval voltak azonosak.

Bíró segédei: azok a személyek és testületek, akik, ill. amelyek a bíró mellett vagy bírói parancs és kiküldés alapján idéznek, eljárási cselekmények bizonyságául szolgálnak, a per előkészítésében, bizonyítékok összegyűjtésében segédkeznek, a végrehajtást foganatosítják.

Poroszló: poroszlója volt a királynak, nádornak, országbírónak, bánnak, és megyésispánnak

Ő a percselekmények közreműködője és bizonysága az egyezség és az ítélet kijelentője, végrehajtás foganatósítója. 1231 után megszűnt.



Hiteleshely: azok az egyházi testületek, melyek közhitelű oklevél kiállításának jogával, vagyis hiteles pecséttel rendelkeztek. Hiteleshely volt a káptalan és a szerzetesi konvent. Hatásköre csak 1-1 megye területére terjedt ki. Az egész országban a budai és székesfehérvári káptalan járhatott el. 13. Sz-tól ellátták az idézéssel kapcsolatos teendőket bírói parancsra. A hiteleshelyek felett a király gyakorolt felügyeletet, a hiteleshely saját ügyében nem állíthatott ki oklevelet.

Hiteleshelyi kiküldöttek: 13.sz-tól poroszló helyett hiteleshelyi és bírói emberek végezték a bíróságon kivüli percselekményeket.

Jegyzők: a bírói parancsok, ítéletek és minden egyéb bírói kiadványok szerkesztői. A nagybírák jegyző-igazgatói, ítélőmesterei őrizték a bírói pecsétet is.

Egyéb segédek: irattárkezelő levéltárnokok, pertárnokok, látleletfelvevő orvos, seborvos, megyei biztos, várnagy, vármegye kapitánya, hóhér

Perbeli személyek:

Felek: 2 fél szerepelt: a felperes és az alperes. Nemcsak term. Személyek, hanem egyházi testületek, birtokos közösségek, vármegyék és városok is lehettek. A perben felperesi és alperesi társak is szerepelhettek. A perben a fél pozíciója szerint utódlás, perátszállás is bekövetkezhetett.

Felperes: 13.sz-ig a rabszolgát és egyes bűncselekmények elkövetőit kivéve minden személynek volt felperesi jogképessége. Perbeli cselekvőképességük hiánya miatt nem lehettek felperesek, azaz képviseletre szorultak:

A, a nem tv-es korúak

B, tv-es korú atyai hatalom alatt állók, kivéve saját keresményeit

C, az őrültek és gyengeelméjűek, kivéve ha gondnoki hatalom megszüntetése iránt pereltek e minőségük megszüntetése miatt

D, nem nemesek nemes elleni perben

Ill a király is lehetett, de neki nem volt kötelező személyesen megjelenni.



Alperes: perbeli cselekvőképességük hiánya miatt nem lehetett saját személyében alperes

A, a nem tv-es korú

B, az atyai hatalom alatt álló tv-es korú

C, az örült és gyengeelméjű

Harmadik személy a perben: akik saját érdekükben vagy a felek segédeiként ill.képviselőként jártak el.

1, az avatkozó: aki a végítélet meghozatala előtt a per bármely szakaszában, a felperes oldalán közös jogukra hivatkozva lépett perbe, azaz a felperes társa. Perbe avatkozni, ha a birtokra közös jog állott fenn, ha a per az avatkozó birtoka határát is érintette, ill. szerződés alapján lehetett. Az avatkozót új peres félnek tekintették.

Szavatos volt, akinek a végítélet meghozatala előtt a per védelme és esetleg kárpótlás végett az alperes felhívására kellett perbe lépni, azaz az alperes társa. Tv is megállapíthatta, de származhatott bírói itéletből is. Pervesztés esetén az eredeti ellenértéket volt köteles visszaadni, vagy megfelelő kártérítésről kellett gondoskodnia.

Perbeli képviselők: kezdetben személyesen vagy tv-es képviselőjük útján jelenhettek meg. A 13.sz-tól szokássá vált a meghatalmazott, a prókátor általi képviselet. Személyes megjelenés ezután csak hűtlenségi, személyt érintő perekben volt kötelező. Képviselő csak az lehetett, akinek volt jog-és cselekvőképessége. Nő is.
1   2   3   4   5   6   7


База данных защищена авторским правом ©shkola.of.by 2016
звярнуцца да адміністрацыі

    Галоўная старонка