Törvények




старонка2/7
Дата канвертавання24.04.2016
Памер215.02 Kb.
1   2   3   4   5   6   7

Az országbíró rendkívüli hatáskörébe tartoztak


1, magszakadási perek

2, Erdélyből és Horvát-Szlavónországból fellebbezett perek

Hétszemélyes tábla kialakulása, a kp-i bíróságok viszonya 1723-ig


Mohácsi vész után a király kiesett a kúriai bíráskodásból, igy helytartóhoz fordultak orvoslásért. Ezek ált. a nádorok voltak, igy a királyi tábla rendes bírájához kerültek a fellebbezések. De ezekben az ügyekben a nádor nem a királyi táblán döntött, hanem eleinte 3 főpap és 3 főúrral együtt, akik közt volt az országbíró, és a tárnokmester is. Majd ez a fórum kibővült, és hétszemélyes lett. A hétszemélyes tábla hatáskörébe kizárólag azok a perek tartoztak, amelyeket az ország rendes bíráitól fellebbeztek. A királyi tábla a 17.sz-ra módosult. Az elnöklő személynök mellett egy főpap 1 főúr, 4 nemesi ülnök, az alnádor, az alországbíró, 4 ítélőmester, és az esztergomi érsek 2 ülnöke (mert főkancellári címet viselt) alkotta a bírói széket. Királyi ügyek igazgatója megjelenhetett, de szavazati joga nem volt.

Kp-i bíróságok 1723 ig. reform után:

A török kiűzése után szükségessé vált az ig.szervezet megreformálása. I. József tett rá kísérletet. A királyi kúria véglegesen el lett választva a királyi udvartól és állandó bírósággá alakult. A királyi kúria 2 bírósága:a hétszemélyes tábla és a királyi tábla Pesten kapott székhelyet. Létrejöttek a kerületi táblák is.


A, hétszemélyes tábla szervezete, működése, hatásköre


A királyi kúria fellebbezési fóruma, évente 2X 40-40 napig ülésezett. Elnöke a nádor volt, akit az országbíró helyettesített. Tagjai: 5 főpap, 6 főúr, 9 nemesi ülnök. Az érvényes ítélethozatalhoz 11 tag kellett. Hatáskörébe azok az ügyek tartoztak, melyeket a királyi táblától megfellebbeztek.

B, a király tábla szervezete, működése és hatásköre


A királyi tábla állandóan működő első folyamodású és fellebbviteli bíróság. Elnöke a személynök, helyettesei az alnádor és alországbíró. Tagjai: 4 ítélőmester, 2 főpap, 2főúr, 4 királyi, 2 prímási és 9 szám feletti ülnök, 1 bányaügyi előadó. Szavazati jog nélkül a királyi ügyek igazgatója is ott lehetett. Itélethozatalhoz 9 tag kellett.

Első fokon a hűtlenség és felségsértési ügyekben járt el, olyan ügyekben, ahol ingatlanra vonatkozó valamely gyökeres jogot régi oklevéllel kellett bizonyítani.

Másodfokon mindazon perekben, amelyven a kerületi táblákon a tárnoki széken és a vármegyei tvszéken ítéltek, és a táblához fellebbeztek.
Király vidéki bírái és bíróságai a patrimoniális királyság korában.

A királyi várszervezet felett az ispán bíráskodott. Joghatósága kiterjedt eleinte az egyházi és más birtokon élő népekre is. László vidéki bírái a királybírók-billogosok. 1 megyében ketten működtek. Kálmán korlátozta működésüket- a megyésispán széken ítélkezhettek. Királybírói intézmény a 13.sz-ban megszűnt.


A nádor önálló bíráskodása kúriájában


A 11. Sz utolsó harmadában már saját joghatósága alapján ítélkezett az udvarnokok ill.azok felett, akik önként mentek hozzá. Kálmán megítélhette a királybírókat is. Majd a nádor rendes bírája lett azoknak is, akik kikerültek a megyésispán hatósága alól. A 13.sz-ban a nádor a serviensek ill a nemesek országos bírája kúriájában személyesen v helyettese által minden perét befejezhette, csak fő-jószágvesztésre szóló ítéletet nem hozhatott.

Bírói közgyűlések: a király felhatalmazásából eljárt valamely bíró által trtott királyi kúrián kivüli tvszékek voltak.

Király által tartott bírói közgyülés


A 12. Sz második felétől, a király időnként Fehérváron tartott gyűléseket, panasznapokat, ahol mindenki megjelenhetett. Ezt az Aranybullában rögzítették is. 1267-ben IV.Béla által kiadott dekrétumban arról is rendelkeztek, hogy tvnapokon minden megyéből 2-3 nemes tartozzon megjelenni.

Nádori közgyűlés:

1273- az első adat, ennek tartásáról. 13.sz-ban megszaporodtak. Az országos gyűlésen már nem vagy csak kivételesen került sor peres ügy tárgyalására. A nádor vidékről vidékre vonulva tartott közgyűlést. Azon kötelesek voltak megjelenni az érintett megyék ispánjai , alispánjai, és szolgabírái, és 12 ülnök. Egyik alnádora, és 1 kátpalan is elkisérte a nádort. A nádor mellett néhány jegyző is működött. Elsődleges fa-ta a közgyűlésnek a közönséges gonosztevők kiirtása volt. A gyűlésen meg nem jelent ezáltal bűnősségét beismerő, jegyzékbe felvett személyeket bárki megölhette.A nádori közgyűlés hatásköre továbbá:



1, a királyi várföldek és a háramlott javak kutatása

2, hatalmaskodási perek

3, birtokperek

4, vám és vásártartási jog

5, rendi állapot iránti perek

Az ügyet áttehette királyi kúriába is a nádor.


Főispán által tartott bírói közgyűlés


A főispán saját vármegyéjében tartott közgyűlés megegyezett a nádoréval. Ezeken nem került sor esküdt-ülnökök választására.

Kikiáltott közgyűlés


15-sz-tól. Király rendelte el, hogy a megye hatósága hatalmaskodási ügyben folytasson tudományvételt. A szolgabíró idézte a feleket 8 nappal a gyűlés előtt. Az idézés nyilvános kikiáltással történt.


21, Magyar vidéki bíróságok (vármegye, városi, fórumok)
Az autonóm megyei hatóság kezdetben az ig.szolg.-ra korlátozódott. 1232-ben Kehidán kaptak először bíráskodási jogot a zalai királyi szolgák. A megyei nemesek bíráskodásáról 1268-ból van adat. A 13.sz végén a nemességet illető bíráskodási jogot a választott bírók és a megyésispán együtt gyakorolták. A 4 választott serviens=nemes bíró, szolgabíró. A 14.sz-tól már ált. a főispánt helyettesítő alispánnal a tvszék állandó tagságát alkották. Mellettük nemes társak is részt vettek az ítélkezésben 1468-a királyi emberek feladatainak ellátására hivatott megyénként 8-12, a tehetősebb nemesek közül választott személy működését írta elő. Ezek a főispán előtt eskütételre köteles személyek, azonban ülnökként az ítélkezésben is részt vettek. 1613-ban a rendes esküdt ülnökök mellé további ülnökök választását írta elő a megyéknek. Fa-uk állandóan részt venni az ítélkezésben, tanúbizonyságot szolgáltatván az egyes percselekményekhez. A rendkívüli ülnökök majd a később táblai ülnökök, táblabírók, akiket a 18.sz –tól a nemesek közül a főispánok neveztek ki. A 17. Sz –tól a tvszékek 2 részre tagolódtak. 1 a polgári tvszék- az alispán, 2 fenyítő tvszék – másodalispán elnökletével müködött. A 18.sz-ra a vármegyei tvszék

A, elsőfokú bíróságként járt el azokban a polgári perekben, amelyek a pertárgy értékét tekintve meghaladták az alispáni szék hatáskörét, a nagyobb hatalmaskodási ügyekben, ill a nemesek és pallosjoggal nem rendelkező úriszékek jobbágyainak bűnügyeiben

B, másodfokú bíróságként járt el a sedria az alispán és a szolgabírói széktől fellebbezett prekben, az úriszék alá nem tartozó, ún. szabadalmas mezővárosoktól fellebbezett polgári perekben, úriszéktől fellebbezett perekben.

Vármegyei közgyűlés bíróságkénti működése


Az évente nem túl gyakran összeülő vármegyei közgyűlés előtt vagy azt követően hirdettek tvszéket a megyékben. Ez azt eredményezte, hogy a 2 szerv hatáskörei összekeveredtek, peres ügyek tárgyalása húzódott át a közgyűlésre. 18.sz a közgyűlés megtartott bizonyos bírósági hatásköröket, büntetőügyekben a vádtanács szerepét töltötte be.

Szolgabírói szék vagy albíróság


A szolgabíró önálló ítélkezési jogköre a 16. Sz utolsó évtizedeiben alakult ki. A szolgabíró mellérendelt esküdttel kisebb értékű polgári perekben ítélkezhetett. A szolgabírói szék hatáskörébe 200 ft perértéket meg nem haladó tiszta adóssági, zálog- osztály-és örökösödési perek. Fellebbezni vármegyei tvszékhez lehetett.

Alispáni ítélőszék


Önálló ítélkezési jogköre a 18.sz –ra alakult ki. Székét 1 szolgabíróval és 1 esküdttel tartotta. 1200-3000 ft .közötti perértékű dolgok tartoztak ide és a kisebb hatalmaskodási ügyek.

Kerületi táblák:

Tv által létrehozott, csak nemesek polgári ügyeiben eljáró alsófokú királyi bíróságok voltak. Az ország 4 vidékének megfelelően szervezték meg 1724-ben.

A, a Dunán inneni kerületi tábla székhelye Nagyszombat

B, dunántúli kerületi tábla szh:Kőszeg

C, Tiszán inneni kerületi tábla sz: Eperjes

D, tiszántúli szh Nagyvárad, majd Debrecen



1 elnök 4 bíró. Kizárólag elsőfolyamodású, polgári ügyekben hatáskörrel rendelkező bíróságok voltak. Nemesi biróságok hatásköréhez igazodott hatásköre. 100 ft-ot meghaladó adóssági, letéti, több vármegye területén fekvő hagyatékra, osztatlan közös javakra vonatkozó örökösödési, osztály és visszaszerzési prekben, özvegyi jog, hitbér, hozomány, jegyajándék iárnti perekben, gyám gondnok zálogvisszaszolgáltatási ügyekben

Városi polgárok bíróságai: a királyi kiváltsággal nyert joghatóság alapján működő városi bíróságok, ill. a polgárok fellebbezett ügyeiben hatáskörrel rend. Bíróságok sorolhatók.

Városi tvszék: Székesfehérvár ill.a 12.sz tól Buda rendelkezett bíráskodási kiváltsággal.Adott kiváltság volt a községnagy a bíró szabad választására adtak jogot a vendégközösség tagjainak, ill. ama ügyek körét határozták meg, melyre a város joghatósága kiterjed.

1 évig töltötte be a tisztséget a megválasztott elöljáró, a bírói széket választott polgárokkal, esküdtekkel tartotta. A 16.sz-tól a főbíró és az esküdtek mellett a város tanácsa intézte a közösség egyéb ügyeit is, adóssági perekben pénzbíró, vásárrendészeti ügyben vásárbíró működött. A hospesközösség teljes vagy részleges joghatóságot kapott a királytól. Teljes- a község a letekintélyesebb város jogával élhetett, ítélkezhetett. Kisebb ügyek- magánjogi viták, kisebb sérelmek deliktumok, nagyobb-pénz és tizedügy, súlyos bírság, vagyonelkobzás, fenyegetett bűncselekmények. A 14.sz-tól már csak az a község számított királyi városnak, amely teljes vagyis minden magán és a büntetőperekre kiterjedő joghatósággal, pallosjoggal azaz vérhatalommal rendelkezett, ill. efféle bíráskodási szabadságot nyert. A városi tvszék hatásköre alól ki volt véve a szentszék hatósága alá tartozó ügy, ill. a hűtlenségi ügyek.

Tárnoki szék


A 13.sz-ban kiadott királyi privilégiumok, ha a község bíráskodási joga nem terjedt ki minden nagyobb ügyekre, úgy rendelkeztek, hogy a király vagy valamely kiküldött bírója jogosult és köteles itélkezni. Nehéz ügyeket aváros hatósága a király elé vihette. A királyi jelenléti bíróságon ált a tárnokmester döntött, aki a király kúriában főpapokból, bárókból, nemesekből álló bírótársakkal tanácskozva tárgyalt. Ekkor még egyes polgárok pereiben városuk bíráinak és esküdtjeinek tanácsát is kikérte. A nagyobb városok elérték, hogy a tárnokmester csak közülük vett bírótársakat. Ezzel kiszorultak a nemes ülnökök és a városok küldöttei is. A tárnoki székben a 7 szabad királyi város küldöttei vettek részt +az altárnokmester és tárnoki ítélőmester. Határozathozatalhoz legalább 5 küldött kellett. Csak polgári ügyekben járhatott el, kivéve a hatalmaskodási eseteket. Itéletei ellen a királyi személyes jelenléti bírósághoz lehetett fellebbezni.

Személynöki szék


15.sz-ra alakult ki, hogy a személynök a tárnoki székről a királyi táblára fellebbezett pereket erre a célra kirendelt kúriai tagokból és ítélőmesetekből álló 5-ös tanácsban látta el.

22, Kiváltásos népek és vidékek bíróságai és a szentszékek


IV. László a kunok jogszolgáltatását a nádor joghatósága alá rendelte, a tv szerint egyes nemzetségekből küldött bíróval vagy előkelővel tartozott ítélkezni. A kunok bírája egyre inkább másokat alnádorát, megyésispánokat, várnagyokat rendelt ki, a 15.sz elejétől székkapitányokat küldött, akik a kunok kapitányaival és a kunok közül választott esküdttel tarották a tvszéket. A kunok aló fokú bíróságait a szállásbírók tartották a népi bírótással. Jász –kun territóium élén a nádori főkapitány volt, 3 kerületre tagolódott. A kerületekben a közgyűlések által választott kapitányok 1-2 kerületi táblabíróval tartották a kapitányi széket, csak magánjogi ügyek tartoztak a hatáskörébe. A három kerület közös tvszékén a főkapitány elnökölt, bírótásai a kerületi kapitányok és esküdtek voltak. A szék eljárt első fokon a büntetőügyekben míg másodfokon a kerületi székről fellebbezett magánjogi perekben. Végső fórum a nádori tvszék volt- tagjai a nádor által meghívott 2 főúr, a 7személyes tábla 2 bírója, helytartótnaács egyik tanácsosa, és a nádori titkár. Alsófokú bíróságokként a városi tanácsosok jártak el, hatáskörük csak magánjogi perek.

Úriszék: a földbirtokkal rendelkező urak népeik felett a 12. Sz végétől nyertek bíráskodási hatalmat. Királyi kiváltság. Az úr a kötelességteljesítéssel összefüggő ügyekben mindig is gyakorolt fenyítőhatalmat, de a magánjogi és a büntetőügyekben, ill. a földjére fogadott pusztán csak dologi lekötelezettségében álló népei összes pereiben királyi bírók itélkeztek. Az idők során gyakrabban fordultak tekintélyénél fogva urukhoz mint döntőbíróhoz, és szokássá vált a földesúr igszolg.-sa. A 12.sz-tól a király az immunitás biztosításával formálisan is elisemerte. Az immunitás korlátozott és feltételes volt. Aki feltételhez kötve kapta a mentességet, annak népeit a király csak a kiváltságban megjelölt bírók rendszerint a megyésispán, és az udvarispán joghatósága alól vette ki, de más bírók továbbra is eljárhattak a jobbágyaik ügyében. Feltétel nélküli immunitás- a király a birtokosnak adott parancsot arra, hogy a jobbágya ellen perlő ügyében ítéletet hozzon. A 13.sz végére a jobbágyai felett minden nemes és szabad birtokos rendelkezett joghatósággal. A súlyos bűncsekményekben továbbra is a rendes bírók ítélkeztek. De már akadtak olyan hatalmasok akiknek a király pallosjogot adott. Gonosztevőket birtokaikon elítélhették. A pallosjoggal rendelkező úrnak-szabad ispánnak kötelessége is volt ez, ha nem járt el gonosztevővel szemben, akkor pallosjoggal való visszaélés miatt kellett felelnie. Az úriszék összetételében 16.sz –tól változás: a bírótársak között már alig akadtak nem nemesek. 17-18.sz az úriszék népes bíróság volt, valamely megyei nemes elnökölt. 19.sz számuk leapadt elnöki tiszt –1 táblabíró töltötte be.

Szentszékek: ezalatt a római katolikus egyház bíróságai értendők, melyek nemcsak egyháziak ügyeiben jártak el, hanem világiak magánjogi pereiben is.
1   2   3   4   5   6   7


База данных защищена авторским правом ©shkola.of.by 2016
звярнуцца да адміністрацыі

    Галоўная старонка