Magyar Alkotmánytörténet 1723. évi bírósági reform




Дата канвертавання24.04.2016
Памер40.78 Kb.

Magyar Alkotmánytörténet


1723. évi bírósági reform

  • királyi curiát kéttagozatú, állandóan működő felsőbírósággá szervezték,

  • ítélőmesterek vándorbíráskodása helyébe 4 kerületi táblát állítottak,

  • feladata:

  • megtisztítani a magyar jogéletet a korrupciótól, rabulista szokásoktól, visszaélésektől,

  • központi közigazgatási szervek megfosztása a törvénykezési jogkörtől,

  • legalább felső és középszinten függetleníteni az ítélkezést az állami adminisztrációtól,

  • hatáskörök és illetékességi szab-k egyértelműsítése,

  • fellebbviteli utak és lehetőségek kijelölése,

  • állandó bíráskodás megszervezése,

  • két pillére

  • királyi curia át/megszervezése – rendszeresen ülésező, rögzített hatáskörű felsőbírósággá lett, 2 tagozatból, 7 személyes táblából, királyi táblából állt,

  • kerületi táblák felállítása



Novus Ordo Judicarius, 1785


  • II. József

  • alapvető szervezeti változásokat hozott 1787-től egy szoros egységbe font, közigazgatástól elválasztott bíráskodás jegyében

  • eltűnt a magyar jogéletből



Justitia Josephina rendelkezéscsomag


  • megszüntette a feudálisbírósági struktúrát,

  • helyébe egy modern, új fórumrendszert szervezett,

  • felszámolta a pallosjogot,

  • eltörölte a vármegyei törvénykezést,

  • kizárta a szentszékek bíráskodását világi ügyekben

  • alsó fokú bíróságok ún. judicium subalternum-ok voltak – részben a szűkített hatáskörű városi, mezővárosi és úriszéki ítéletek fellebbviteli fórumaiként szerepeltek, részben elsőfokú bíróságként, ahonnan a királyi táblára vezetett az út,


váltótörvény, 1840. 15.tc.

életbe lépésével szükségessé vált váltótörvényszékek, a curia váltótörvényszékének (3. tagozatának) és a 7 személyes tábla váltóosztályának megszervezése,


király bírák – iudex regius

  • magyar állam első századaiban működtek,

  • Könyves Kálmán idején a királybírák az ispánok alárendeltségébe kerültek,

  • XIII. sz. közepére hatáskörűk beszűkült, csak lopási és rablási ügyekben járhattak el


nádori közgyűlés – congregatio palatini generalis

  • XIV. sz-ban már olykor 5-7 megyére szóló törvénykezési jogköre volt,

  • 1486. 1.tc. – a nádori közgyűléseket a XV. sz-ban megszűntették,



vármegyei törvényszék

  • ügyek differenciálódásával kettévált polgári és büntető sedriára

  • kifejlődött a kevésbé fontos ügyekre

  • szolgabírói szék – forum judlium – legalsóbb fokú megyei ítélkező fórum,

  • kihágási ügyek,

  • rendészeti ügyek,

  • kisebb értékű magánjogi perek,

  • büntetőügyekben nem ítélkezhetett,

  • fellebbezni sedriához lehet

  • alispáni szék - sedes vicecomti – büntető jogköre nincs


úriszék

földbirtokok urai úriszéken ítéltek a birtokok lakói fölött


kerületi táblák

  • 1723-ban a bírósági reform keretében állították fel,

  • 4 kerületi tábla – Nagyszombat, Kőszeg, Eperjes, Nagyvárad, majd Debrecen székhellyel,

  • képviselték a közigazgatástól elválasztott igazságszolgáltatást a XVIII. sz-i magyar jogéletben,

  • rendszeres bíráskodást jelentettek,


egyházi bíráskodás

  • egyházi birtokok lakosai fölött az egyházi elöljárók törvénykezési jogot szereztek,

  • az ún. szentszékeksacra sedes, forum spirituale – a vallással és erkölccsel kapcsolatos ügyekben hatásköre kiterjedt a világiakra is,

  • ügykörei:

  • tized,

  • jegyajándék,

  • hitbér,

  • leánynegyed,

  • végrendeletek, kegyes célú végrendeletek,

  • házassági köteléki perek,

  • zsinati bíráskodás képviselte a második fokot

Carolina Resolutio – 1731 – értelmében a protestáns egyházak ilyen ügyeit is a katolikus szentszékeknek kellett elbírálniuk,

1894-ig maradt fenn az egyházi bíróságok hatásköre, megszüntetéséről 1984. 31. tc. rendelkezett,


ügyvédek

  • ügyvédvallás érvényességi kelléke a hiteles pecsét,

  • II. Ulászló, 1504.14.tc. – a tanulás, utazás v. szolgálat miatt külföldön tartózkodók által adott ügyvédi megbízások általában 1 évre szóltak,

  • II. Ulászló, 1492.51.tc. – ügyvédek visszahívása,

  • 1578.17.tc. – ügyvédvalló levelek érvényességét mind egyházi, mind világi bíróságok előtt 1 évben állapította meg,

  • 1567.27.tc. – bevezette az ún. rágalmazási vagy patvarkodási esküt,

  • 1723.35.tc. – alapján az általánosságban adott ügyvédi meghatalmazás 1 évig, meghatározott ügyben annak befejeztéig tartott,

  • Mátyás király, 1471.14.tc. – szabályozta az összeférhetetlenséget,

  • 1574.34.tc. – felmentette az ügyvédeket az eskü alól,

  • 1695.01.24-én kelt királyi rendelet kötelezte az ügyvédeket a királyi tábla előtt letett esküre,

  • 1723-ban kiadott ügyvédi perrendtartás megerősítette az ügyvédi pályára lépők eskütételi kötelezettségét, melyre az ügyvédi vizsga letételével együtt került sor,

  • 1769-ig ügyvédi teendőket ellátó személyeknek nem kellett speciális képesítéssel rendelkezniük,

  • Mária Terézia 1769-ben kiadott ügyvédi rendtartása magába foglalta, hogy csak szigorú vizsga után kerülhetett sor az eskü letételére, és az ügyvédi munka folytatására,

  • ügyvédi vizsga alóli mentességet: élveznek azok, akik már korábban letették az esküt, és folyamatosan ügyvédként dolgoztak, ha

a, életkoruknál és hivatásuk hosszabb gyakorlásánál fogva köztudomású volt, hogy munkájuk gyakorlására alkalmasak, vagy ha

b, bár rövidebb idő óta ügyvédkedtek, de bizonyságot adtak szakmai ismereteikről és az ügyek vitelében való jártasságukról



  • mentesség nem illette meg azokat,

  • akik csupán 3 éve gyakorolták az ügyvédséget,

  • akiknek jogi ismereteik annak ellenére, hogy hosszabb ideje ügyvédkedtek hiányosak voltak,

  • az adott ügyet a körülményektől függően minél rövidebb idő alatt be kellett fejezni,

  • az ügyvédek csak annyi ügyben járhattak el egy időben, amennyit valóban tisztességesen és teljes odaadással el tudnak látni,


egyházjog – ius ecclesiasticum

ius ecclesiasticum externum

az egyház és a közhatalom viszonyát szabályozzák,
ius ecclesiasticum externum


  • az egyház illetékes szervei alkotják, ill. érvényesítik,

  • e szabályok forrásai: ius divinum, ius humanum,

  • ezek a szabályozzák meg az egyház szervezetét, működését, egyház tagjainak az egyház céljaival kapcsolatos tevékenységét,


kánonjog – ius canonicum

  • az egyház, ill. a zsinatok v. pápák által hozott jogtételeket, kánonokat öleli fel, melyek között egyaránt fellelhetők egyházi és világi viszonyokat rendező szabályok,

  • kánonjogi szabályokat a XII. sz-tól kezdve a Corpus Juris Canonici-ben gyűjtötték, bár ez a XVI. sz-tól 1918-ig megszakadt,


nemesség szerzés módjai

ún. eredeti szerzési mód

  • királyi birtokadomány (donatio),

  • címeres nemes levél (litterae regales),

  • fiúsítás (praefectio),

  • fiúvá fogadás (adoptio filialis),

  • ünnepélyes honfiúsítás (indigenatus),

  • törvényesítés,

származékos szerzésmód

nemes atyától törvényes házasságból származó gyermek


néhány fontos törvénycikkek

  • 1836.11.tc. – jobbágytelken élő, azt használó nemesek adóztatásáról,




  • 1836.13.tc. – nem nemesek perképességét kitágították,




  • 1836.17.tc. - nem nemesek büntetőpereikben fellebbezési lehetőséget generalizáltak,




  • 1840.8.tc. – megsemmisíti a jobbágyok örökösödésének addigi megszorításait,

  • 1844.4.tc. – nemesi birtokképesség általános feloldása,




  • 1844.5.tc. – eltörölte a hivatalviselési képesség korlátozásait,




  • 1848-49.13. tc. – jobbágyok terheit megszünteti,




  • 1848.5.tc. – választójogosultság kiszélesedett,




  • 1848.8.tc. – közös közteherviselést kimondó,




  • 1848.11.tc. – úriszék felszámolására került sor rendelkezései értelmében,




  • 1848.13.tc. – papi tized megszüntetése,




  • 1848.20.tc. – vallásszabadságra vonatkozik,




  • 1867 – kiegyezés – állam- és kormányforma parlamentáris monarchia lett

  • 1869.4.tc. – közigazgatás és igazságszolgáltatás kettéválasztását deklarálta, zárófejezete az 1791. 12.tc-ben foglalt közigazgatástól elkülönítendő bíráskodás


közös érdekű ügyek

  • régi osztrák államadósságok ügye,

  • kereskedelmi és vámügyek,

  • bankügy,

  • Bosznia-Hercegovina okkupációja és közös igazgatása,

  • intézésükre nem hoztak létre közös szerveket,


magyar-horvát kiegyezés,
1868. 30. tc.


közös ügy

  • magyar királyi udvartartás,

  • külügy, hadügy, pénzügy,

  • vám- és kereskedelemügy,

  • vasút, posta, távíró, hajózás ügye


horvát autonómia:

belügyek, vallás- és közoktatásügy,



igazságügy


База данных защищена авторским правом ©shkola.of.by 2016
звярнуцца да адміністрацыі

    Галоўная старонка