I. projekt. Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése Cél




Дата канвертавання18.04.2016
Памер24.13 Kb.


1999. 11. 12.
I. PROJEKT. Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése
Cél: A védett fajok állapotának nyomon követése, a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség kielégítése (egyezmények, OECD)
Szitakötők: hegyi szitakötők (Cordulegaster heros, C. bidentata)
Ambrus András

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság


A faj monitorozása kapcsolódik a II/a és b (Vizes élőhelyek), és esetleg a V. (Erdőrezervátumok – kezelt lomboserdők) projektekhez.


  1. Kérdések

A monitorozás céljai:



Hegyvidéki vizes élőhelyeinkhez kapcsolódó vízi gerinctelen fajaink közül a Cordulegasterek igen érzékenyek az őket érintő emberi, erdészeti és vízgazdálkodást érintő beavatkozásokkal szemben. Mindkettő az IUCN értékelése szerint sérülékeny (vulnerable).

  • A két hazai Cordulegaster faj közül a C. heros (Habitat Directive listás)igen kis areaval rendelkező, montán faj, a törzsfaj csak Magyarország, Ausztria, Szlovénia, Horvátország területéről ismert, így európai szintű monitorozásában részt kell vállaljunk. Hazai kolóniái mind figyelmet érdemelnek.

  • A nagyobb elterjedésű C. bidentata az ország hegyvidékein is többfelé elterjedt


2. Javasolt mintavételi helyek
Természetes élőhelyek: hegyvidéki vízfolyások, patakok, források. A C. bidentata tipikus élőhelye a hegyvidéki patakok forrásvidéke, néha alacsonyabb folyási szakaszokon is megtalálható. A C. heros tipikusan az alsóbb folyási szakaszokon él, dombvidékeken is, esetenként a két faj együtt is előfordulhat.


  • A C. heros areája csak a Ny-DNy-Dunántúl területére terjed ki, tipikus előfordulási helye a Soproni-hegység, az Őrség és a környező dombvidék, valamint a Mecsek egyes pontjai. Javasolt monitorozási pontjai: Soproni-hegység, Hidegvíz-völgy (erdőrezervátum terület, minimális program) és/vagy Köves-árok; Magyarszombatfa: Szentgyörgyvölgyi-patak (opt.progr.)

  • A C. bidentata ismert, erős populációi találhatók a Kőszegi-hegység, a Bakony és a Zempléni-hegység egyes pontjain. Javasolt monitorozási pontok: Kőszegi-hg: Velem, Szerdahelyi-patak (min. program), Bakony és/vagy Zempléni-hg. (optimális program, további pontosítást igényel.)


3. Mintavételi gyakoriság, ütemezés
A C. bidentata már június közepétől repül, a C. heros durván egy hónappal később bújik ki. A lárvális fejlődés 4-5 évet vesz igénybe, lárva így mindig található az adott élőhelyen. Az exuviumok júniusban, illetve júliusban találhatók meg, az imágók pedig július-augusztus folyamán repülnek. A lárvák élőhelye – különösen a C. bidentata esetében – rendkívül sérülékeny, mintavételezése egyébként is elég nagy szakismeretet igényel. Az exuviumok megtalálása sem egyszerű, összességében a fajok monitorozása elsősorban speciális ismeretekkel rendelkező szakember feladata.
4. Mintavételi módszerek
A mintavételezés bonyolultsága és a siker esetlegessége miatt az egységnyi tevékenységre vetített fogás/megfigyelés tűzhető ki célul. A mintavételi időtartama (min.) 2 órára tervezendő. Ezalatt teljes felvételkor 1-2 specialista exuvium, lárva és imágó vizsgálatot egyaránt végez, kis mintavételi intenzitású bejárásnál (köztes időszakban) elegendő egy gyűjtőnek imágó és exuvium felvételt végezni.


  • Exuviumok esetében a mintázás nem különbözik a más fajoknál követett módszertől, azzal a különbséggel, hogy a hazai populációk esetében rendkívül alacsony denzitásra kell számítanunk. 100 m-nyi mederszakaszon lehet, hogy csak 1-2 példányra bukkanunk. Elég nehézkes az egyedek megtalálása is, ha a kísérő vegetáció dús.

  • Lárvák: teljesen hasonló a helyzet, alacsony denzitásra kell számítani, valamint erőteljes aggregáltságra. A C. bidentata élőhelyei általában sokkal jobban körülhatárolhatók, így itt – a források környékén lévő sekély teknőkben – egyszerűbb megtalálni a fajt, ha már tudjuk, hogy ott bizonyosan előfordul.

  • Imágók: az esetek többségében itt is alacsony denzitásra lehet számítani, bár a C. bidentata esetében, a szűkebb élettér miatt néha egyszerre több példány is megfigyelhető egy adott élőhelyen, ami olykor csak néhány 100 m2.

Minden típusú mintavételi módszernél messzemenőkig figyelembe kell venni a populáció és az élőhely kíméletét, ezért tartózkodni kell mindenfajta kigyűjtés, intenzív zavarás, kiterjedtebb lárvális vizsgálat, stb. alkalmazásától.


Ajánlható az exuviumok számlálása, valamint az egyes völgyekben a territóriumot tartó hímek (ha az adott denzitási viszonyok mellett ez a viselkedés tapasztalható) becslése. Ha ezek a módszerek nem vezetnek eredményre, a mederben mozogva szükség lehet lárvák felkutatására, de ne folytassuk ezt tovább az első 2-3 példány megtalálását követően, azokat is engedjük vissza, a méret (hossz, fejtok átm.) feljegyzése után. Tájékoztató adatként jegyezzük fel az első (majd az azt követő) példány megtalálásáig megtett úthosszt, bár ez – éppen az erős aggregálódási hajlam miatt – csak nagy bizonytalansági tényezővel terhelt becsléseket enged meg.
A lárvák – és főleg az imágók – mennyisége inkább csak a jelenlét – hiány detektálására javasolható.
Ha 2 órányi intenzív kutatás ellenére sem sikerül se imágó, se lárva, vagy exuvium nyomára bukkanni, noha alkalmasnak látszik az idő (napsütés van, dél körüli idő), előzőleg voltak megfigyelések, a mintavételt nem kell tovább erőltetni. Ha nem történt különösebb változás az élőhelyen, ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kolónia megszűnt, csak az adott évben az érzékelhetőségi határ alatt van. Ilyenkor a következő évben is föl kell keresni a pontot és rendes mintavételt végezni ott, vagy még abban az évben – kicsit később – visszatérni a területre. A vizsgálat maga mindenképpen időigényesnek tekinthető, egy-egy terület felvétele nagy valószínűséggel kitölti a rászánható napot többé-kevésbé teljesen (kivált utazással együtt, tekintettel az egymástól elég távol levő kolóniákra).
5. Vizsgált változók
A felsorolt mennyiségi adatok, elsősorban az exuviumok száma.
6. Származtatott adatok
Az egyes generációk valószínűleg nem határolódnak el élesen egymástól, a táplálék és életkörülmények függvényében nem zárható ki az átfedés közöttük. Pontos populációbecslési adatokra ne számítsunk. Ugyanakkor a becslés pontosságának növelése érdekében semmiképpen sem javasolható a mintavételi intenzitás, ismétlés/mintaterület növelése, éppen az élőhely és a populációk kímélése érdekében. Ennek megfelelően 2-3 évenkénti váltásokban kell az egyes kolóniákat vizsgálni, a köztes időkben legfeljebb csak az imágók jelenlétét/hiányát regisztrálni, valamint más, közeli élőhelyeket felkeresni, illetve az élőhelyet érintő esetleges változásokat, beavatkozásokat regisztrálni.
7. Ráfordításbecslés


  • bejárás: 1 nap/mintavételi hely/2 év, (x 3 élőhely/faj): kb. 3-4 nap/év

  • járulékos bejárás: 2-3 évenként 1-1 nap a környező, alkalmas élőhelyeken további pontok felkeresése, a népesség kiterjedésének megállapítására.

  • felszerelés: a lárvabőr gyűjtéséhez nem szükséges speciális gyűjtőeszköz (vízálló cipő v. gumicsizma, gyűjtődoboz), lárvák vizsgálatához kisméretű, de erős víziháló, az imágók megfigyeléséhez hosszú nyelű lepkeháló szükséges (csak kézben levő példány határozható fajra, de elegendő 1-1 egyedet megfogni egy adott helyen).

  • szállítás: általában nem feltétlenül kell terepjáró, megfelelő „masszív” szgk. elegendő, az adott pontokat többnyire úgyis csak gyalog lehet elérni.

  • adatbevitel/feldolgozás: 1-2 nap/ év


8. Előzmény
A fajról lelőhelyadatok rendelkezésre állnak, rendszeres megfigyelés adott élőhelyen eddig nem volt. Érdemes lenne a monitorozásra kijelölt erdőrezervátumok területét összevetni a lelőhelyadatokkal, és az eredmény alapján kiválasztani a monitorozandó populációkat.
9. Értékelés


  • A várható adatok pontatlansága, közelítő jellege miatt nem érdemes a konkrét lelőhelyi adatokon túl bonyolult statisztikai elemzésekben reménykedni, tekintsünk elfogadhatónak egész egyszerű relatív növekedési/csökkenési indexeket, különösebb, messzire kiható következtetések levonása nélkül.

  • Az eddigiek alapján küszöb megadásának sincs értelme, hiszen a populáció denzitás többnyire az érzékelhetőségi küszöb közelében található. Ritka az a hely és alkalom, ahol egy nap 10 példánynál többet sikerülne észlelni, egyszerűen a fajok jellege és a hazai élőhelyek adottságai miatt.

  • Amennyiben több, egymást követő évben sem sikerül az adott fajoknak nyomára bukkanni, mindenképpen érdemes alaposabban megvizsgálni az élőhelyet (esetleg több szakértő bevonásával), illetve a környezetet ért esetleges változásokat földeríteni.


10. Összesítés (minimális – optimális program*)


mvhely

db.


mvhely/év

mv egy-ség/hely db

ember/nap/hely

ember/nap/év terep

ember/nap/év labor

2 (4)

1 (2*)

1

1

1 (2)

1 (1)

*:csak a kétévenkénti részletes felvétel szerepel itt, a köztes időben a területre való „rátekintés” nem





База данных защищена авторским правом ©shkola.of.by 2016
звярнуцца да адміністрацыі

    Галоўная старонка