FertőZÉsi góc vagy természeti éRTÉK? A budapesti parkok sáSKÁI



Дата18.04.2016
Памер14.16 Kb.
#7932
FERTŐZÉSI GÓC VAGY TERMÉSZETI ÉRTÉK?

A BUDAPESTI PARKOK SÁSKÁI
Puskás Gellért, Dr. Nagy Barnabás, Dr. Szőcs Gábor
MTA Növényvédelmi Kutatóintézet, Budapest



Sáskajárások. A sáskajárásról, mint az egyik egyiptomi csapásról, már a Bibliából is tudhatunk. Azt viszont már csak kevesen tudják, hogy jónéhány afrikai országban az utóbbi évtizedben is több millió (!) embertársunk halt meg a sáskajárások okozta éhínség és az ezt kísérő járványok következtében (sivatagi vándorsáska, Schistocerca gregaria). A tragikus esetekről jobbára csak a WHO statisztikai adatai tanuskodnak.

De ha a Kárpát-medencén belül maradunk, itt a 19. századig a manapság errefelé ritkaságszámba menő keleti vándorsáska (Locusta migratoria), 1888-tól évtizedeken keresztül a marokkói sáska (Dociostaurus maroccanus) okozott országrészekre kiterjedő gondokat tömegszaporodásával. A marokkói sáska aztán eltűnt mint kártevő, gyűjteményi ritkasággá vált, de nemrégiben újból „hallatott“ magáról: 1993-ban Tatárszentgyörgy térségében volt lokális gradációja, még vegyszeres védekezésre is sor került ellene. Napjainkban stabil populációit fedeztük fel Budapesten, így Rákospalotán (Szilasliget), Ferihegyen és Lágymányoson (ELTE campus).



Természeti értékek. Másfelől, számos olyan faj él hazánkban, amelyek kárt nem okoznak, ugyanakkor színesítik faunánkat (biodiverzitás). Jellegzetes fajai ezek tipikus Kárpát-Medence-i élőhelyeknek, ritkaságok, és ezért védettek is. Ilyen például a homokpusztáink lakója, a sisakos sáska (Acrida ungarica), vagy a sztyepplejtőkön élő fűrészlábú szöcske (Saga pedo) és a magyar tarsza (Isophya costata). Mezofil réteken tanyázik a Fuss pókszöcske (Poecilimon fussi). Valamennyi előfordul Budapest határain belül is! Szintén védett a Magyarországon először fővárosunkban megtalált eurázsiai rétisáskára (Stenobothrus eurasius), vagy az utóbbi évtizedek alatt Budapestről valószínűen kihalt sztyeplejtősáskára (Arcyptera microptera).

Budapesti körkép. Budapest Orthoptera faunája viszonylag gazdag, köszönhetően kedvező, több tájtípus találkozásánál való fekvésének: Nagy Barnabás korábbi vizsgálatai során a hazai 123 ismert faj közül 80 került elő fővárosunk határain belülről (Nagy 1991, 1997). E fajok többsége azonban a peremterületek természetes és természetközeli élőhelyeinek lakója, a városi parkokból, temetőkből 29 fajt vált ismeretessé.
Célkitűzés.

Jelen vizsgálat a fent említett másodlagos városi zöldterületekkel foglalkozik Budepesten, melyek tipizálhatók összetettségük, mikroélőhely-gazdagságuk és ezzel összefüggésben fajgazdagságuk szerint a legegyszerűbb és stressznek leginkább kitett, néhány centiméteresre nyírt gyepektől a többé-kevésbé természetközeli, kissé elhanyagolt temetők, arborétumok szintjéig.


Felvételezések.

2008 és 2009 vegetációs időszakaiban a város összesen 18 helyszínéről gyűjtöttünk adatokat, 8 ponton alkalmi megfigyeléseket végezve (elsősorban akusztikus detektálás), valamint 10 helyszín 16 Orthoptera együttesét részletesen vizsgálva.


Eredmények.

E munka során 24 egyenesszárnyú faj került elő (17 Acridoidea, 6 Tettigonioidea, 1 Grylloidea).

A budapesti zöldterületek leggyakoribb fajának a Chorthippus brunneus (közönséges tarlósáska) bizonyult, mely a vizsgált helyszínek több, mint felén jelen volt, a belvárosi néhány négyzetméteres, taposott gyepfoltokban is gyakran megtalálható. További gyakori (a pontok több, mint 20 %-án előkerült) fajok a Calliptamus italicus, Chorthippus mollis, Ch. parallelus, Euchorthippus declivus sáskák, a Phaneroptera nana, Tettigonia viridissima, Conocephalus discolor szöcskék és a pirregő tücsök (Oecanthus pellucens).

Kártevők. A Dociostaurus brevicollis és különösen a Calliptamus italicus hazai sáska gradációknak is ismert szereplői, elsősorban utóbbi taposott száraz gyepekben is gyakori, esetenként végigaszfaltozott utcákban is előkerül. Apróbb rágásával néhány szöcske (pl. Ph. nana, T. viridissima, Platycleis albopunctata grisea), növényi szárakba való petézésével pedig a pirregő tücsök is felmerülhet kisebb kártevőként (Nagy 1988).

Különösen érdekes a XIX. század második felében éppen a főváros mellett (Pécel) feltűnt és a XX. század közepéig gradációival nagy károkat okozó marokkói sáska (Dociostaurus maroccanus), mely később csaknem eltűnt az országból, néhány lappangó populációját azonban Budapest területéről is ismerjük, ezeket jelen vizsgálat is megerősíti.



Védett fajok. Budapest peremterületeinek élőhelyi változatosága folytán ugyanakkor néhány ritka, sőt védett fajról is tudunk. De jelen, városi antropogén zöldterületeket célzó vizsgálatunk során is kimutattunk egy védett fajt: a sisakos sáska (Acrida ungarica) több elszigetelt populációját is megtaláltuk (lágymányosi töltésoldal, Kerepesi-temető). Továbbá több zoogeográfiai szempontból értékes (areájuk északi, északnyugati határa nem messze húzódik) vagy a humán hatásokra érzékenyebben reagáló faj is előkerült, pl. Euchorthippus pulvinatus, Pezotettix giornae, Oedaleus decorus.

A jövő feladatai. Budapest egyes, a városi környezet következtében leromlott, sivár területei (pl. lakótelepi parkok, ruderáriák) otthont adnak veszélyes kártevők populációinak. Ugyanakkor Budapest természetközeli élőhelyein értékes, a tájra jellemző fajok tenyésznek. A fajok monitorozásán túlmenően fontos az élőhelyek folyamatos monitorizása is, hiszen fennáll a veszélye, hogy a nagyvárosi környezet a degradált területeknek kedvez, ezek növekedni fognak, míg a természetközeli értékes élőhelyek zsugorodnak. Ehhez adódhat hozzá a klímaváltozás hatása. A leromlott területek mikroklímája amúgy is meleg és száraz (épületekről visszasugárzott hő, téli fagymentesítő sózás szárító hatása), ami közvetve kedvezhet a tömegszaporodásra hajlamos, kártevő fajok felszaropodásának. Egy rovartani feladat, a sáskák és más egyenesszárnyú rovarok monitorizása tehát a városkép megóvásához járulhat hozzá.
Каталог: dokumentumok
dokumentumok -> Összeállította: Winkler Dániel (állatfajok) Sopron
dokumentumok -> Dear teachers, dear children
dokumentumok -> T1 Anthriscus cerefolium Capsella bursa-pastoris Lamium amplexicaule Lamium purpureum Poa annua Senecio vulgaris Senecio sylvaticus Stellaria media Veronica spp.
dokumentumok -> A gombaismeret című tantárgy keretében ismertetésre kerülő fontosabb fajok
dokumentumok -> Kínai M77 kézigránát Előzmények
dokumentumok -> A gombaismeret című tantárgy keretében ismertetésre kerülő fontosabb fajok 2013
dokumentumok -> Bmf-bgk, … Megállapodás amely létrejött egyrészről: a Budapesti Műszaki Főiskola
dokumentumok -> Általános Szerződési Feltételek
dokumentumok -> Actual Flora and Vegetation Research in the Carpathiamn Basin X. International Conference University of West Hungary, Faculty of Forestry, Institute of Botany and Nature Conservation
dokumentumok -> Összeállította: Bartha Dénes (élőhelyek, növényfajok) Sopron


Поделитесь с Вашими друзьями:




База данных защищена авторским правом ©shkola.of.by 2022
звярнуцца да адміністрацыі

    Галоўная старонка