A számítástechnika fejlődése a számítástechnika igazi története akkor kezdődött amikor




Дата канвертавання19.04.2016
Памер37.74 Kb.
A számítástechnika fejlődése

A számítástechnika igazi története akkor kezdődött amikor Neumann János bevezette a bináris kód használatát. Erre azért volt szükség, mert az akkori kor technikai színvonalán az elektronikai alkatrészek nem voltak képesek kettőnél több jelszint nem volt jól elkülöníthető egymástól. A két jelszint megkülönböztetése pedig matematikailag a kettes számrendszernek felel meg. Így ez a bináris jelrendszer lett és azóta is ez maradt az információhordozó a számítástechnikában. Neumann 1944-ben találkozott Herman Goldstine-el. Ő elmondta Neumannak, hogy Eckert professzor épített egy elektronikus számítógépet, amelynek ENIAC a neve (Electronic Numeri-cal Integrator And Calculator). Ez a gép egy okos óriás volt: 30 méter hosszú, 1 méter széles és 3 méter magas. 17000 elektroncső, 70000 el-lenállás és 6000 kapcsoló volt beleépítve.

- "Amikor Neumann megtudta, hogy olyan elektronikus számítógépet építünk, amelyik 333 szorzást tud elvégezni másodpercenként, beszélge-tésünk légköre nyugodt tréfálkozásból szóbeli vizsgává változott" - emlé-kezik vissza Goldstine.

Neumann Philadelphiában meglátogatta az ENIAC-ot. A történelmi találkozás 1944. augusztus 7-én történt. Mint az ENIAC-ot építő Eckert mesélte:

- "Előre ,jeleztem Goldstine-nak, .hogy első kérdés után meg tudom mondani, valóban lángelme-e Neumann. Ha elsőként a gép logikai struktúráját kérdezi, .hiszek benne, másként nem. Persze hogy ez volt Neumann első kérdése."

Neumann János az ENIAC gyakori látogatójává vált. Csakhamar fölis-merte a gép hátrányait is. Ha egy új differenciálegyenlettel kezdenek számolni, az ENIAC újrakapcsolása, a vezetékek újradugaszolása negyed órát vett igénybe, utána maga a számolás három percig tartott. 1944 augusztusának végén Neumann rájött a megoldásra: nem csak az adato-kat, hanem a képleteket is elektronikusan kell beadni a gépbe.


Az ENIAC utóda az EDVAC (Electronic Discrete VAriable Calculator) volt, róla 1945 márciusában írta meg Neumann "Az EDVAC,jelentés első vázlatát ". Goldstine szerint "ez a legfontosabb leírás, ami a számítógé-pekről valaha született". A 101 oldalas jelentés leírja azt a gépstruktúrát, amit ma a szakma Neumann-típusú számítógépnek nevez: - A szerkezet logikai irányítását, azaz a műveletek megkívánt sorrendjét legelőnyö-sebben egy kontrollközpont [processzor] végezheti. Ha azt akarjuk, hogy a szerkezet sokoldalú legyen, akkor az éppen tárgyalt probléma speciális utasítás-rendszerét [software] meg kell különböztetni a kontrollközpont-tól [hardware], amely elvégezteti a géppel a speciális műveletsorrendet, bármi legyen is az. - Ez az "Első Vázlat" tökéletesen leírja azt, amit ma elektronikus programozásnak nevezünk.
Az ENIAC konstruktőrei az EDVAC tervét is szabadalmaztatni akarták, de ebbe Neumann nem egyezett bele. Hitt a számítógépek darwini evo-lúciójában: a természetes kiválasztódásban. Meggyőződése volt, hogy e téren olyan gyors lesz a fejlődés, ami az EDVAC-ot úgyis elavulttá teszi, mire megépül. Ezért az Első Vázlat példányait szétküldte különböző intézetekbe.
Az EDVAC nem sokkal a második világháború befejezése után, 1945 végén kezdett működni.

- "hogy a számítógépek programozhatók lettek, az volt az a döntő minőségi áttörés, amely a modern számítógépet megkülönbözteti a korábbi üzleti számítógépektől" -írta Kemény János.

Ebben az időben Neumannt már az foglalkoztatta, hogy megépítse saját elektronikus számítógépét olyan feladatok megoldására, amelyek messze kívül estek a szokásos tudományos számítások lehetőségein. Ilyen például az időjárás megjósolása, sőt szabályozása. Általában ilyenek azok a nemlineáris problémák, amelyek a huszadik század végére kerültek az érdeklődés homlokterébe. Szerinte a matematika úgy fejlődött, hogy illeszkedett az emberi agy véges kapacitásához. De meg volt győződve: - A számítógép új kritériumokat nyújt arra vonatkozóan, hogy mi megoldható és mi nem az.

- "Neumann kétség kívül lángelme volt. Ez többek között azt is jelentette, hogy egy új tudományterületet rendkívül gyorsan megtanult. Mielőtt számítógépe tervezésébe fogott, két hetet arra szánt, hogy megtanulja az elektronikát, mert ellenőrizni akarta a hardware összeállítását." - Hogy a memóriába tárolt információk egymilliomod másodperc alatt elérhetők legyenek, Neumann alkalmas elektronikai eszközök után nézett. Ilyen volt Vladimir Zworikin szelektronja és Bay Zoltán elektronsokszorozója. Neumann írt Baynak (1948) [facsimile]:



"Kedves Zoltán, talán tudod, hogy én az utóbbi időben legnagyobbrészt nagy sebességű, automatizált, számoló gépekkel foglalkoztam - jelenleg több munkatárssal együtt egy ilyen gépet konstruálunk az Institute for Advanced Study keretén belül, Princetonban. Az e téren használt, és még inkább a jövőben használandó technikáknak sok érintkezési pontja van a Te nagy sebességű számlálási és erősítési eljárásaiddal. Nagyon örülnék, ha ezekről a dolgokról egyszer elbeszélgethetnénk.

A mielőbbi viszontlátásig üdvözöl

Neumann Jancsi"

A legkiválóbb egyetemek versengtek, hogy megkapják Neumannt és számítógépét (Chicago, Columbia, Harvard, Kalifornia, MIT). A vállalkozás felkeltette a Hadsereg és Haditengerészet érdeklődését is. Neumann azonban bízott benne, hogy képes meggyőzni a princetoni elefántcsonttornyot, saját intézetét, hogy a "Princetitute" beengedje kapuján a számítógépet. John von Neumann számítógépe, a JONIAC 5 év alatt készült el Princetonban, ezenközben Neumann nyíltan beszélt a gép tervéről, struktúrájáról. Így történt, hogy a JONIAC-nak még elkészülte előtt testvérei születtek: a MANIAC a Los Alamos Nemzeti Laboratóriumban, Az AVIDAC Argonne Nemzeti Laboratóriumban, az ORACLE az Oak Ridge Nemzeti Laboratóriumban, az ORDVAC az Aberdeeni Tüzérségi Gyakorlóbázison, az ILLIAC az Illionosi Egyetemen és az IBM 700-as sorozata. Ez az utóbbi géptípus az elkövetkezett évtizedekben behatolt a kutatás, ipar gazdaság intézményeibe, a Kék Óriást a világpiac császárává emelve.


A számítógép gyorsabb, mint az agy, mert atomok, ionok helyett sebes elektronokkal gondolkozik. Neumann azonban nem állt meg: 1950-es években már azt tervezte, hogy elektronok helyett a még gyorsabb fénnyel működő számítógépeket tervezzen. Ez az üvegszáloptika révén az 1990-es évekre realizálódott.
E sorok szerzője a korai 1960-as években nehézkes gépi nyelvet használt, hogy az exponenciális függvényt az orosz gyártmányú pesti URAL számítógépbe programozza. Majd a Szilícium-völgyben a tudósoknak szánt ALGOL számítógépnyelvet tanulta meg. De jövőbelátó emberek már akkor tudták, hogy a számítógép nem csak informatikusoké, mérnököké és fizikusoké lesz, hanem mindenkié. Le kell egyszerűsíteni az ember-számítógép kommunikációt!
KEMÉNY JÁNOS Pesten született, Princetonban Neumann János tanítványa volt, majd kiskatonaként Los Alamosban dolgozott. Ott ismerte meg a számítógépet, ismerte föl annak eljövendő fontosságát. Einstein ajánlására a Dartmouth Kollégium matematikaprofesszora lett. Az első számítógépet saját kocsiján hozta a Kollégiumba (1959). Akkora volt, mint egy hűtőszekrény, 60K (félmillió bit) memóriája volt és másodpercenként 60 műveletet tudott elvégezni. De Kemény főleg a miatt volt elégedetlen, hogy nehéz volt a géppel komunikálni.

"Ezek a korai számítógépek óriási és drága bestiák voltak. A számítógép-központok igazgatói azt érezték fő kötelességüknek, hogy a számítógéptől biztonságos távolságban tartsák a felhasználót. A használó belyuggatta a kívánt programot a kártyákba és a kártyacsomagot reggel benyújtotta a gépkezelőnek. A kezelő összegyűjtött vagy száz lyukkártya-csomagot, és elkezdte velük etetni a gépet. A gép egyenként elvégezte a kívánt műveleteket, majd a végeredmény egy lapra kinyomtatta. Ezután kerülhetett sorra a következő csomag. Másnap a használó elmehetett a végeredményt tartalmazó lapért, de azon gyakran ez állt: HIBA A 27. KÁRTYÁN. Vagy semmi, mert a használó elfelejtette beírni a program utolsó utasítását: PRINT X, nyomtasd ki a kiszámított végeredményt. Következett a hibakeresés, hibajavítás, újabb lyukkártya-csomag, újabb nap, várakozás..."

Kemény azon gondolkozott, hogyan tegye a számítógép ezt hozzáférhetővé egyszerre több felhasználó számára. amíg a felhasználó begépel vagy a számítógép kigépel valamit, a processzor semmit sem csinál! ezért Kemény bevezette az időbeosztás módszerét: miden használó a saját terminálján dolgozik, a központi számítógép pedig beosztja processzorának munkaidejét a használók közt. A másodperc minden törtrészét kihasználják, mindegyik használó elégedett lehet, mert úgy érezheti: a központi gép vele foglalkozik. a processzor időbeosztását nem a használók intézik, hanem maga a központi számítógép. a számítógép-időbeosztás rendszerét először a Dartmouth Kollégium vezette be (1963).

- "Ez volt életem egyik legboldogabb pillanata. Nem kellett több kártyát lyukasztgatnom!" - emlékezett vissza Kemény.

Így minden egyetemi hallgatónak lehetősége nyílt, hogy ujjaival megérinthesse a gépterminált. Az időbeosztásos rendszerért Kemény János kapta az IBM legelső Robinson-díját (1991).


Abban az időben a FORTRAN volt a kutatók között a legelterjedtebb nyelv, de nem volt elég emberszabású. Kemény elhatározta, hogy egy interaktív nyelvet fejleszt ki, amelyik rögtön reagál a használó utasítására, így lehetővé teszi, hogy a diák vagy felnőtt próba-szerencse alapon lépésről lépésre építse föl, tapasztalja ki saját programját. Megfogalmazta elvárásait:

1. A programozási nyelv legyen alkalmas eltérő célok kielégítésére.


2. A nyelv kezdők számára is könnyű legyen.
3. A magasabb szintű utasításokat csak később kelljen megtanulni.
4. A használó és a gép között a nyelv interaktív legyen.
5. Könnyen érthető hibajelzéseket adjon.
6. A speciális gép-architektúra ismerete nélkül is lehessen használni.
7. Óvja meg a használót a gép operációs rendszerének problémáitól.

Így született meg Kemény János és Tom Kurtz kezében a BASIC nyelv.

- "Nem csak azért teremtettem meg a BASIC-et, hogy eggyel több számítógépes nyelv legyen. Azért csináltam, hogy a számítógép minden egyetemi hallgató (és minden diák) számára hozzáférhetővé váljék. Az első BASIC program 1964. május 1-jén reggel öt órakor futott." -Kemény és Kurtz levédte a BASIC nevet, de mindenki szabadon használhatta a nyelvet. Így a BASIC a 20. század második felének legelterjedtebb programozási nyelve lett.

- "A Darthmouth Kollégiumban minden hallgató használ személyi számítógépet, a Bölcsész, Közgazdasági és Orvosi Karon is. És minden hallgató hozzáfér a Kollégium központi számítógépéhez időbeosztásos rendszerben. Most a hallgatók 90%-a érti a számítógép használatát."



"Az 1960-as években a Darthmouth Kollégium központi gépét összekapcsolták a Manhovian Kollégium gépével Massachusettsben, ami 200 km távolságban van, így ott dolgozó feleségével Kemény számítógépen levelezhetett. Ebben az időben a Darthmouth Kollégiumban tanultam alkalmazott matematikát, ott szerelmünkkel már 30 éve e-maillel érintkeztünk. Az e-mailt Kemény már az 1960-as években bevezette." - 1974. augusztus 6-án például minden használó terminálján olvasta a hírt: "Nixon elnök lemondott."

Ford és Galamb T-autómodellje szinte minden amerikai család számára elérhetővé tette, hogy autót vásároljon. A BASIC nyelv, az időbeosztás és az e-mail hasonló áttörést hozott: szintre mindenki számára elérhetővé tette a számítógépet. Az 1980-as évek elején minden magyar középiskola számítógéphez jutott. Az iskola-számítógép kicsi volt, de a BASIC nyelvet értette. A tanárok nem tudták hogyan kell a számítógépet használni, a diákok azonban napokon belül birtokba vették NEUMANN JÁNOS és KEMÉNY JÁNOS örökségét - és használatára megtanították tanáraikat is. Ma milliónyi számítógép működik hazánkban, jut minden családba, amelyik azt igényli. 1996-ban Magyarország látta vendégül a középiskolások Nemzetközi Informatikai Diákolimpiáját. És az 1990-es évek végére milliók kapcsolódtak rá az Internetre, hogy kinyíljék előttük a világ. A SULINET ott van a magyar iskolákban. Kemény János álma megvalósult itt, szülőhazájában is, már a 20. században - az ő századában.


- "Az első személyi számítógépek törpék voltak. De a MICROSOFT-nak sikerült elérnie, hogy a BASIC nyelvet az első kisgépek 4K memóriájába bepréselje. Akkor ez csodának tűnt" - mondta Kemény. Bill Gates a MICROSOFT software-vállalatot 1976-ban alapította. a személyi számítógépek írógépre hasonlítottak, a használóval betűk és számok révén kommunikáltak, például GOTO 32. De az emberi agy sokkal több információt képes fölfogni képek, színek által. 1980 októberében, amikor a MICROSOFT-nak még csak 32 alkalmazottja volt, Bill Gates találkozott egy fiatal magyarral, IFJ. SIMONYI KÁROLLYAL. (Ma a MICROSOFT-nak több tízezer alkalmazottja van.)
- "Már első találkozásunk alkalmával nyilvánvaló volt, hogy a gép és a külvilág kapcsolatában fontos szerepe lesz a grafikának. Ez a számítógép társadalmi elfogadásának valódi előfeltétele" - mondta ifj. Simonyi Károly.

ABLAKOK ("WINDOWS")

Simonyi Károly Budapesten születtet (1949). 1960 táján az orosz gyártmányú URAL számítógép volt elérhető Budapesten, ami 2000 elektroncsövet tartalmazott. Az idő tájt középiskolás diákokat alkalmaztak, hogy éjjel vigyázzanak a számítógépre. Így került gépközelbe az ifjú Simonyi Károly is, aki a géppel töltött éjszakákat ismerkedésre használta. 1966-ban Dánián át Amerikába hajózott, Berkeleyben elvégezte a Kaliforniai Egyetemet. A Szilícium völgyben, Palo Altóban a XEROX-nál kapott munkát. Az éppen fejlesztés alatt álló felhasználóbarát ALTO számítógéphez tervezte meg Simonyi a BRAVO nevű szövetszerkesztőt, amely már a képernyőn megmutatta, milyen lesz majd a kinyomtatott szöveg. Az ALTO 20 000 dollárba került, ami nem volt elég felhasználóbarát ár. Ezért Simonyi 1981. február 6-án belépett a MICROSOFT-hoz. Ott ő már a gép indításakor a képernyőn megjelenő MENÜ lelkes prófétája volt:

- "Képzeljük azt, hogy Franciaországban vagyunk, és nem beszélünk franciául. Belépünk egy vendéglőbe. Az idegen környezetben bátortalanul mozgunk, és félünk a megszégyenüléstől. A pincér Moliére nyelvén kezd beszélni hozzánk. Tenyerünk izzadni kezd. Hasonlót érezhet a könyvelő is, amikor először ül számítógép elé. Mi fog történni vele? A vendéglőben mindig ránézhetek az étlapra, és arról választhatok. Legrosszabb esetben valami mást kapok, nem azt, amit elképzeltem. A pincér esetleg csigát hoz báránysült helyett, de legalább elkerültem, hogy magam leégjek. Ugyanilyen helyzet állhat elő kereskedelmi számítógép program (software) használatakor. Egy MENÜT kell ajánlanunk. Minden használó láthatja a program-választékot, és egyszerűen rámutat valamelyikre. Nem kell vastag könyveket böngésznie, hogy mit tegyen."



Simonyi vezette be a programozásba a "magyar stílusú" elnevezést: az egyes adatcsomagok elnevezésére nem rövid és értelmetlen betűszavakat ajánlott, mint például blabla, nem is hosszú magyarázkodó nevet, hanem a név első része az adattípust, második része az adat jelentését adja. Peter Norton melegen ajánlja ezt a "magyar stílust".
- "Meg fogjuk teremteni a világ legszebb táblázatszerkesztőjét!" - Simonyi Károly és Jabe Blumental valóban létrehívta az EXCEL csomagot. Nem sokkal ezután Scott McGregor és Simonyi Károly megalkotta a WINDOS [ABLAKOK] operációs rendszert: "ablakokat" tárt ki, hogy bepillanthassunk a számítógép agyába. A WINDOWS rendszer előnye, hogy csatlakoztatható a világ bármely számítógép típusára, függetlenül a gépet gyártó vállalattól. Ma a személyi számítógépek 90%-a MICROSOFT operációs rendszert használ.
A céget alapító Bill Gates a világ leggazdagabb embere lett. A Hör zu (idehallgass) nevű színes és divatos német hetilap 1998. március 20-i száma címoldalán ezzel a szalagcímmel jelent meg: AZ EMBER, AKI BILL GATEST GAZDAGGÁ TETTE. A lap leírta, hogy "egy Budapestről érkezett számítógép-bolond fiatalember feje tetejére állította a számítógépek világát azzal, hogy álmaiból valóságot csinált." - Jelenleg Simonyi a MICROSOFT fő rendszerépítésze, aki arra tanítja az embereket, hogy a számítógép nem csak egy szám-végeredmény elérésére és szövegszerkesztésre szolgálhat, hanem a használóval ikonokon keresztül kommunikálhat, segíthet az autóvezetésben, gondot viselhet a házunkra, kölcsönhatásra alapozott grafikus rendszerével virtuális valóságot teremthet.
Sokan még kézíráshoz, gépíráshoz vannak szokva. Milyen jó volna kéziratokat bevarázsolni a számítógép fejébe! Náray Zsolt kezdeményezésére ezt a feladatot oldja meg az IQSOFT által Budapesten kifejlesztett RECOGNITA program, amit ma itt gyárt és forgalmaz a nagyvilágban a Recognita cég. Szerkesztőségekben ez varázsolja a kéziratokat a számítógép WINDOWS ablakába, ott áttördelik, és onnan küldik a nyomdagépbe. Ifjabb Simonyi Károly 1999-ben édesapja tiszteletére 25 millió forintot adományozott a Magyar Tudományos Akadémiának kutatástámogatásra.
A korai 1980-as években APPLE-MICROSOFT együttműködésben, Steve Jobs, Bill Gates és CHARLES SIMONYI keze nyomán megszületett a barátságos MACHINTOS számítógép színes grafikával és egérrel. Már egyáltalán nem emlékezett az írógépre: nagyrészt mozgókép vette át az absztrakt betűk és számok korábban domináló szerepét. Az irányt követte a többi vállalat is.
LOVÁSZ LÁSZLÓ, Erdős Pál tanítványa, a budapesti Eötvös Egyetem és az amerikai Yale Egyetem matematika professzora 1999-ben nyerte el a Wolf-díjat a bolyongási problémák területén elért eredményeiért, amelyek útbaigazíthatják azt, aki az INTERNET világában keresgél. Ebben az évben Lovász is csatlakozott a MICROSOFT fejlesztőcsapatához. A MICROSOFT évente 2 milliárd dollárt fordít fejlesztésre.
A Neumann-féle számítógépben a mikroprocesszor számol, az gondolkodik, mialatt a számítógép többi szerve tárolja, megjeleníti, akár ki is nyomtatja az információt. De az animációhoz gyors mikroprocesszorra van szükség.
Ötven évvel ezelőtt az ENIAC-ban 17 000 vákuum-elektroncső dolgozott. Ezeket váltotta fel a tranzisztor, ez a parányi félvezető-morzsa, amit Bardeen, WINGER JENŐ tanítványa alkotott meg, tettét Nobel-díj honorálta. 1982-ben az INTEL által gyártott 286 jelű mikroprocesszor-morzsában már 130 000 tranzisztor dolgozott, 130 000 elektroncsővel egyenértékű módon, de sokkal gyorsabban. Három évvel később (1985 októberében) a 386 jelű mikroprocesszorban 275 000 tranzisztor volt. További 3 év múlva (1989 áprilisában) a 486 jelű mikroprocesszorban 1 200 000 tranzisztor számolt. Három év elteltével (1993 márciusában) jött ki piacra az INTEL 586 mikroprocesszor, becenevén PENTIUM, ami 3 100 000 tranzisztor munkáját végzi el. a következő 686 processzor-lapkában (1995. november), aminek beceneve PENTIUM PRO, már 5 500 000 tranzisztor dolgozik. A fejlesztés egyre gyorsul, a 20. század 10 millió tranzisztorral ekvivalens mikroprocesszorral zár. Az INTEL vállalat (értsd: INTelligens ELektronika) kezében van a világ mikroprocesszor-piacának 75%-a, évi forgalma meghaladja a 10 milliárd dollárt. E kápráztató fejlődést egy Budapesten született fiú vezeti, GRÓF ANDRÁS, aki 40 éve szállt partra Amerikában, és akit azóta Andy Grove néven az INTEL főnökeként ismert meg a csúcstechnika - és a nagyvilág.
Az első (amerikai) számítógép-vállalatok (Hewlett-Packard, Xerox, Texas Instruments, Apple, IBM) vertikális üzemek voltak: egy vállalat mindent gyártott, félvezető-morzsáktól a számítógépen, annak operációs rendszerén át programcsomagokig. De nehéz világelsővé válni - és annak is maradni -egyszerre a csúcstechnika ennyi különböző területén! 1981-ben Andy Grove elindította a zsugorítási hadműveletet: legyen az INTEL világelső a mikroprocesszor-piacon - és győzött! A Kék Óriás, az IBM elhatározta, hogy INTEL mikroprocesszort és MICROSOFT operációs rendszert használ. (MS-DOS: Microsoft Diszk-Operációs Szisztéma.) De az INTEL és MICROSOFT nem biztosított kizárólagos előjogokat az IBM-nek. MS-DOS software-t és INTEL morzsákat adnak el a vetélytársaknak is. Ez a stratégia az 1980-as években teljesen átrendezte a világ számítógép iparát: a korábbi vertikális szerkezetet horizontális szerkezet váltotta fel. Ma az INTEL gyárt mikroprocesszorokat, a MICROSOFT pedig operációs rendszereket szinte minden számítógép-építő vállalat részére. Ez fölgyorsította a csúcstechnika fejlődését: a mai gépek akár milliárd műveletet is elvégeznek másodpercenként, és INTEL VAN BELÜL (INTEL INSIDE) a milliárd felé közelítő számú gépben:

- "Mi kivesszük a még teljesen jól működő processzorokat, és még jobb processzorokat teszünk a helyükre. Saját termékeinket mi magunk tesszük elavulttá, még mielőtt mások tennék. 2011-re elkészül a 10.000.000.000 tranzisztorral egyenértékű INTEL mikroprocesszor - mondta Andy Grove, aki a 21. századba még messzebbre tekint: - Még csak harmadannyi személyi számítógép működik a nagyvilágban, mint televíziós készülék. De már évente körülbelül ugyanannyi számítógépet gyártanak, mint ahány tévét. Még hosszú út van előttünk, mielőtt a passzív tévé helyét elfoglaló interaktív számítógép okos partnerként megnyeri az emberek milliárdjainak szemgolyójáért vívott harcot."




Vissza
Vissza a kezdőlapra

Forrás:Marx György: A Marslakók Érkezése -

Magyar Tudósok, akik nyugaton alakították a

20. század történelmét



Akadémia Kiadó, Budapest 2000


База данных защищена авторским правом ©shkola.of.by 2016
звярнуцца да адміністрацыі

    Галоўная старонка