A szegedi Tudományegyetem kérelme csillagász mesterszak indítására Szeged 2007 Tartalomjegyzék




старонка1/8
Дата канвертавання24.04.2016
Памер0.91 Mb.
  1   2   3   4   5   6   7   8




A

Szegedi Tudományegyetem

kérelme

csillagász mesterszak

indítására

Szeged

2007


Tartalomjegyzék
I. Adatlap 3
II. A szakindítási kérelem indoklása. A képzési kapacitás bemutatása 5
III. Az alapképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása 8
IV. A képzés személyi feltételei 16
V. A szakindítás kutatási és infrastrukturális feltételei 20

Függelékek

1. Tantárgyi programok 25
2. Az oktatók személyi és szakmai adatai 45
Szakfelelős 45
Teljes munkaidőben foglalkoztatott 48
Nem teljes munkaidőben foglalkoztatott 71

Mellékletek

♦ Az intézményi tanács támogató javaslata

♦ Az intézményvezető nyilatkozata a személyi feltételek biztosításáról

♦ A teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatók nyilatkozatai

♦ Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló oktatók nyilatkozatai




I. Adatlap

1. A kérelmezőfelsőoktatási intézmény neve, címe



Szegedi Tudományegyetem, 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

2. Kari tagozódású felsőoktatási intézmény esetén a képzésért felelős kar megnevezése



Természettudományi és Informatikai Kar

3. Az indítandó mesterszak megnevezése



csillagász

4. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése



okleveles csillagász

5. Az indítani tervezett és oklevélben szerepeltetni kívánt szakirány(ok) megnevezése



nincs szakirány

6. Az indítani tervezett képzési formák (teljes idejű, részidejű, székhelyen kívüli, távoktatás)



nappali tagozatos képzés

7. A képzési idő

• a félévek, valamint az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma
4 félév, 120 kredit

• az összóraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaidőn) belül a tanórák



  • (kontaktórák) száma, figyelemmel a hatályos Ftv. 33.§. (1) bekezdésére, amely a

  • teljes idejű képzésnél félévenként legalább 300 tanórát határoz meg.

(Ha a tervezett egyéb [esti, levelező tagozatos] képzési forma képzési ideje eltér a

nappali tagozatos képzés idejétől, akkor – félévekben, tanórákban – azt is meg kell

adni.)

1230 tanóra
• a szakmai gyakorlat időtartama és jellege (ha van).

2. félév utáni nyári szünetben 10 munkanap gyakorlat, hazai vagy külföldi szakmai intézményben

8. A szak indításának tervezett időpontja (figyelembe véve az engedélyezési eljárás időtartamát)



2009. szeptember
9. A szakért felelős oktató megnevezése és aláírása

______________________

Dr. Szatmáry Károly

habil. egyetemi docens

10. Dátum, és az intézmény felelős vezetőjének megnevezése és cégszerű aláírása


Szeged, 2007. június
______________________

Dr. Szabó Gábor

egyetemi tanár

rektor
11. Az adatlap mellékletei

  • A szenátus támogató javaslata

  • A mesterszak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) tartalmazó leírás

(A szaklétesítési beadvány MAB által támogatott változata alapján közzétett OM /

OKM dokumentum.)

Felhasználói kapcsolatok és vélemények (amennyiben a felhasználói szféra jól



azonosítható)



IDEGEN NYELVEN (IS) FOLYTATANDÓ KÉPZÉSEKRE VONATKOZÓAN LÁSD AZ ÚTMUTATÓ III.1. ÉS

IV.3. PONTJAIT.

SZÉKHELYEN KÍVÜLIKÉPZÉSBEN (IS) INDÍTANI KÍVÁNT SZAK ESETÉN EZ(EKE)T A TERVEZETT KÉPZÉS(EKE)T IS MUTASSÁK BE A VI. FEJEZETBEN KÉRTEK SZERINT.

távoktatásban (is) indítani és véleményeztetni kívánt szakokra vonatkozó útmutató a VII.

fejezetben olvasható.




II. A szakindítási kérelem indoklása, a továbblépés körülményei. A képzési
kapacitás bemutatása


(Legfeljebb 2-5 oldal terjedelemben)

1. A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben. Intézményi képzési előzmények esetén az indítandó szak kimenetének és a korábbi egyetemi végzettségi színvonalnak az összevetése, a megfelelés konkrét bemutatása. (A korábbi egyetemi képzés tartalmával és kimeneti elvárásaival való összevetés.)

A csillagász szakos oktatás az SZTE-n 1999-ben kezdődött meg, az országban az ELTE mellett második helyen. A most indítandó csillagász mesterszak az eddigi ötéves csillagász szakot váltja fel, a kiadandó csillagász mesterdiploma az eddigi csillagász diploma pontos megfelelője. A képzés tartalma és kimeneti elvárásai lényegében fedik egymást.

2. Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/dokumentálásával.

A kozmosz titkait kutató csillagászat iránt az utóbbi időben igen nagy társadalmi érdeklődés mutatkozik, amint az a napi sajtóból, a médiában bemutatott, illetve élőben szervezett ismeretterjesztő műsorok és előadások nagy számából is lemérhető. Természetszerűleg különösen nagy az érdeklődés a fiatalok körében, amit a csillagász szakon évről évre tapasztalt nagy túljelentkezés is mutat. Felmerülhet azonban a kérdés, el tudnak-e a szak elvégzése után helyezkedni a felvett hallgatók? Mivel csillagász diplomát több, mint harminc éve adnak ki Magyarországon, erre nézve bőven vannak tapasztalatok.

A csillagász szakképzettség természetesen elsősorban csillagászati alapkutatások terén hasznosítható. A tapasztalat azt mutatja, hogy a végzett csillagászhallgatók mintegy fele a diploma után fiatal kutatóként vagy doktori ösztöndíjasként folytatja munkáját a hazai akadémiai és önkormányzati kutatóintézetekben, ill. felsőoktatási intézményekben. Ilyen intézmények pl. az MTA KTM Csillagászati Kutatóintézete (Budapest), MTA Napfizikai Obszervatóriuma (Debrecen), a ELTE Csillagászati Tanszéke (Budapest), Szegedi Tudományegyetem Csillagvizsgáló, Gothard Asztrofizikai Obszervatórium (Szombathely), Kozmikus Geodéziai Obszervatórium (Penc), Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Csillagvizsgáló Intézete (Baja).

A csillagászathoz kapcsolódó interdiszciplináris területek (űrkutatás, űrtudomány, planetológia, űridőjárás, éghajlatkutatás, nagyenergiás fizika, geodézia, ...) részéről is jelentkezik igény csillagász szakemberek iránt, így több friss diplomás ilyen vonatkozású intézményekben (pl. KFKI, FÖMI) dolgozik tovább.

Néhány hallgató az ismeretterjesztés területén helyezkedik el. Emellett a második szak önköltséges volta ellenére még ma is akadnak olyan tanár szakos hallgatók, akik második szakként végzik el a csillagász szakot, s az itt szerzett ismereteket oktatómunkájuk során hasznosítják.


A csillagászat mindig élen járt az új számítási eljárások kidolgozásában, s ennek folytán az utóbbi évtizedekben a számítástechnika legújabb vívmányainak alkalmazásában, sőt kifejlesztésében is. Közismert, hogy az Internet használata először a csillagászat és űrkutatás területén terjedt el. Ennek köszönhetően a csillagász hallgatók Magyarországon is igen erős informatikai háttérismeretekhez jutnak. Számos esetben ezeket az ismereteket a későbbiekben számítástechnikai cégeknél kamatoztatják tovább.

3. Az indítandó mesterszak hallgatóinak a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítésének, valamint a doktori képzésre való továbblépés lehetőségének bemutatása.

A csillagász mesterszakon, a jelenlegi ötéves csillagász szakos képzéshez hasonlóan, folytatódni fog az a magas szintű, az elméleti és gyakorlati készségek kialakítására egyaránt hangsúlyt fektető képzés, melynek eredményeképpen az SZTE-n csillagász diplomát szerzettek nagy hányada már az elmúlt években is sikerrel pályázhatott doktori ösztöndíjas ill. fiatal kutatói állásokra hazai és nemzetközi tudományos ill. felsőoktatási intézményekben.

A kutatói pályára való felkészítésben kiemelkedő jelentősége van a Csillagászati kutatások módszertana ismeretkörbe tartozó tantárgyaknak, amelyek keretében a hallgatók elsajátíthatják a szakirodalom önálló használatát, a tudományos eredmények magyar és angol nyelvű előadások formájában való prezentációját, és a nyári gyakorlatok során közvetlen kutatási tapasztalatokra tehetnek szert.

Az európai integráció erősödésével párhuzamosan a kutatásban is egyre jelentősebb a munkaerő országok közötti mobilitása. Az utóbbi években egyre több diplomásunk nyert felvételt posztgraduális tanulmányokra külföldi intézményekbe.

4. A kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt előmozdító, “tehetség­gondozó” tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása.

A tehetséges hallgatókkal a tanrendi követelményeken felül a következők szerint kell foglalkozni:

- speciális kurzusok indítása,

- hazai és külföldi műszerekkel való saját mérések lehetővé tétele,

- rendszeres mentori, témavezetői konzultációk a hallgatókkal,

- a kutatói szemináriumokon való részvétel biztosítása,

- a hallgatók bevonása a kutatási pályázatokba,

- a hallgatók publikációs tevékenységének segítése, szorgalmazása,

- aktív részvétel biztosítása külföldi tanulmányutakon és konferenciákon, kutatási

projektekben a hallgatók felkészítése a doktori képzésre

A legtehetségesebb diákok számára további tanulási lehetőséget, ill. önálló kutatási témát biztosít a Kar hosszú évtizedek óta sikerrel működő Fizikus-Csillagász Tudományos Diákköre. Diákkörünk hallgatói az Országos TDK konferenciákon rendre ott vannak a díjazottak között (http://astro.u-szeged.hu/oktatas/tdk.html).

Kiváló tanulmányi eredmény esetén a hallgatók kivételes tanulmányi rendet is kérhetnek, ami a kreditrendszer adta lehetőségeken túlmenően biztosítja számukra a képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelő tanulási lehetőséget.

Az SZTE TTK Fizika Doktori Iskolájában a nálunk végzett hallgatók közül eddig hárman szerezték meg a PhD fokozatot csillagászatból (Balog Zoltán, Kiss L. László, Szabó M. Gyula). Három további hallgatónk várhatóan 1 éven belül doktorál. Kiss L. László 2007-ben védi meg az MTA doktora értekezését.


5. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett képzési területen, illetve szakon. A tervezett hallgatói létszám képzési formánként bemutatva.

A képzési kapacitást behatároló legfontosabb tényezőt a laboratóriumi ill. a távcsöves megfigyelési gyakorlatok jelentik. Előbbi tárgytípus esetében egy tárgyból hetente legfeljebb két 10 fős, míg a teleszkópos munka esetében maximum három, egyenként 6-7 fős csoport vezetésére van lehetőségünk. Ez a létszámot évfolyamonként 20 főben határolja be. Ezek megoszlása a képzési formák között tetszőleges, az igényekhez igazodó lehet.




III. A mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása. A képzési
és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása

1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv



A csillagász mesterszak anyaga a következő főbb tanulmányi területekből épül fel:





Anyagrész

KKK-ban rögzített kredithatárok

Kreditszám jelen tantervben

Törzsanyag (kötelező ismeretkörök)

60-80

65

A

Alapozó ismeretek

10-20

13

A1

Matematikai alapok

4-8

4

A2

Fizikai alapok

4-16

9

S

Szakmai törzsanyag (csillagászat)

40-60

52

S1

Csillagászati műszertechnika és informatika (S11, S12)

4-10

8

S2

Csillagászati kutatások módszertana (S21, S22)

8-12

10

S3

Obszervációs csillagászat (S31)

4-10

8

S4

Égi mechanika (S41)

6-12

8

S5

Asztrofizika és űrfizika (S51, S52)

8-14

8

S6

Galaktikus, extragalaktikus csillagászat és kozmológia (S61, S62)

10-18

10

K

Differenciált szakmai anyag (Kötelezően választható szakirányú modul)

15-30

19

V

Szabadon választható ismeretek

min. 6

6

D

Diplomamunka

30

30

Összesen:

120

120

Az ajánlott tantervet tantárgyankénti bontásban az alábbi táblázat adja meg:

(Rövidítések: K: Kollokvium; G: Gyakorlati jegy)

TÖRZSANYAG



Tantárgy, kód, felelős

Előadás + gyakorlat; számonkérés módja szemeszterenként

Összes

Kredit




1

2

3

4

Ea.

Gy.





Alapozó ismeretek:


A11 A komplex és valós függvénytan

elemei [Németh József]




3+1 K+G







3

1

4

A21 Kvantummechanika

[Benedict Mihály]

3+2

K+G









3

2

5

A22 Statisztikus fizika

[Iglói Ferenc]




2+2

K+G






2

2

4

Összesen

5

8

0

0

8

5

13
  1   2   3   4   5   6   7   8


База данных защищена авторским правом ©shkola.of.by 2016
звярнуцца да адміністрацыі

    Галоўная старонка